Garami Evelin: A rudabányai vasércdúsító-mű története (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 34., Rudabánya, 2005)

V. A dúsítómű épületei - Csillebuktató – előtörő-mű

Az építés módja: a csillebuktató-művet különleges technológiával, ún. süllyesztéses aknamélyítés módszerével építették.

108 A domboldalba telepített objektum hagyományos módon történő kivitelezése ugyanis tetemes földmunkát igényelt volna, ezért a tervezők a kútásáshoz hasonló technikát javasoltak. Ennek lényegét az alábbi ábra mutatja: (Forrás: Pálfy Gábor: Bányászati módszerek alkalmazása a rudabányai vasércdúsítómű építésénél. = Bányászati Lapok. 91. évf. 1958. 2-3. sz. 133. p.) Az épület tervezett legalsó szintje alá bányászati módszerekkel egy ereszkét (vagyis olyan vágatot, amelyen a termeivény szállítása alulról felfelé történik) hajtottak, majd az ereszkéből a felszínig egy aknát alakítottak ki. Ezek után az épület alaptervének megfelelően elkészítették a vasbetonból és acélból összeállított ún. vágóélt, majd erre még a külszínen megépítették az alsó szintet. Ezt követően a vágóéi alól körkörösen kiszedték a földet, amit az aknán és az ereszkén keresztül szállítottak ki. Az 1. szint süllyesztése után a felszínen elvégezték a következő szint vasbeton-zsaluzási és betonozási munkálatait. Majd ennek elkészülte után a vágóéi alól ismételten kiszedték a földet. Az épület így ismét lejjebb sülylyedt a már kialakított üregbe. A felszínen következett az újabb szint elkészítése, míg a létesítmény a tervezett mélységig le nem