Garami Evelin: A rudabányai vasércdúsító-mű története (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 34., Rudabánya, 2005)

III. A pátvasérc-dúsítás technológiája - Osztályozás, utótörés

neses elválasztásra került. A portalanított füstgáz végül a több mint 100 m magas kéményen keresztüljutotta levegőbe.

66 A magnetizáló pörkölés 850-950 °C-on

67 folyt, amelynek révén a pát (FeCs) káros karbonát-tartalmának jelentős része, valamint az érc széndioxid-tartalma (CO2) eltávozott, és mesterséges magnetit (Fe

3

0

4

) keletkezett.

68 Az izzítási veszteség miatt a 24 %-os nyersérc vastartalma 31—34 %-ra nőtt.

69 A kemencéből kikerülő érc hűtését két forgódob végezte, amelyekben víz volt a hűtőanyag. (2. ábra.) Osztályozás, utótörés 3. ábra 9. Vibrátor. 12. Hengeres törő. Az 50-70 °C hőmérsékletű

70 hűtött ércet gumiszalag továbbította a kétsíkú vibrátorokra, amelyek a pörkölt anyagot 0-2,75 mm-es, 2,75-8 mm-es és +8 mm-es részekre osztályozták.

71 A 8 mm-nél nagyobb érc további aprításra a hengeres törőműbe került, ahonnan azt a gumiszalagok újbóli osztályozásra a kétsíkú rostára szállították vissza. (3. ábra.)