Dr. Lux Gyula: Nyelvi adatok a délszepesi és dobsinai német nép településtörténetéhez (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 32., Rudabánya, 2004)

8. Az eredetre vonatkozó történeti bizonyítékok

tsaen legfeljebb, talán ha, kivéve, „außer", fsz. tsoidn „es sei denn, außer" krickebäu. sai denn „außer"; valószínűleg egy aln. et sie denn „es sei denn" alakra vezethető vissza. (Schwarz, Sudd. Sprr. 239. 1.) tsarn rángatni, tépdesni „zerren", erdsz., moselfrk. és westerw. zarn, zarren „zerren, quälen". tsaok nn. nőstény kutya „Hündin", erdsz. tsauk, moselfrk., hess. és rajnamenti tsaup u. a. tsear nn. könny „Träne, Zehre", erdsz. tsêr, angolsz. tear, ang. tear u. a. tsekich savanyodásnak induló tejre mondják „sauer werdende Milch ist zeckich", erdsz. tsekich u. a. tsekln bárányt, gidát elleni „Lämmer, Zicklein gebären erdsz. tsçkln, tsekal „Zicklein". tsëp nn. lábujj „Zehe", középrajnai és svájci tsëb, tsëbe fränk. henneberg. zeroe, türing. zime u. a. tsont hn. fog „Zahn", holl. tand, alsórajnai tant, erdsz. tsänt u. a. 8. Az eredetre vonatkozó történeti bizonyítékok. Az összehasonlító nyelvészet révén megállapított tények akkor nyernek különösebb értéket, ha azokat történeti vagy egyéb adatokkal alá tudjuk támasztani. Az eredetkutatás elsősorban történeti feladat, a nyelvészet csak segítőtárs lehet az eredetkutatásnál, igaz, hogy sok esetben fontosabb adatokat szolgáltathat a történelemnél. így van ez bizonyára a mi esetünkben. Most próbáljuk meg megkeresni azokat a történeti nyomokat, amelyek a fenti eredményeket valószínűoé tehetik. Mert biztos eredményekről még egyáltalában nem beszélhetünk. A nyelvészeti adatok áttekintésénél feltűnik a nyugatnémet, pontosabban a rajna-moselfrank, alsófrank, sőt németalföldi és francia határmenti kapcsolatok nagy száma. Ez annálinkább feltűnő, mert viszont a