Dr. Lux Gyula: Nyelvi adatok a délszepesi és dobsinai német nép településtörténetéhez (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 32., Rudabánya, 2004)

7. Szótörténet és szóföldrajz - b) A dobsinai, erdélyi szász (besztercei) és moselfrank nyelvjárásokban előforduló szók, amelyek közös eredetre engednek következtetni

szár, „Kräuterwerk, z. B. Kartoffelstauden", erdsz. gokreidick, moselfrk. gakreidarach, hess. gvkraes s. kiabálás „Geschrei", erdsz. és moselfrk. gakreis, u. a. gvraes s. rőzse „dürres Klaubholz", stëngvraes kavicsgörgeteg „Steingeröll" erdsz. gareis rauschendes Reisig", moselfrk. reis „rauschendes Buchengebüsch". gearkömr nn. sekrestye „Sakristei", alnémet gerekamer, alfrk. (Cronenberg) gerkämer, erdsz. ger(f)kummer, gar(t)kummer, moselfrk. ger(t)kummer „Sakristei"; kaln. geren „sich ankleiden, schmücken", gereroant „das Gewand, mit dem sich der Pfarrer zur Messe „gerwet". gësl nn. egy marékkal „die durch zwei hohle Hände entstandene Höhlung; met foin gësln „mit vollen Händen", erdsz. gösam, moselfrk. gösal u. a. gisbajön hn. héja, kánya „Habicht, Gänseweihe, Gänseweihehahn", svedléri bajo sas „Adler", ófn. rvîjo, wîo „eine Falkenart, die Weihe" ; gis = Gänse, Eupen környékén. A fsz.-bén ismeretlen. godn nn. keresztanya „Patin, Gote", erdsz. gut, güdi. (lsd. fent a pot szót!) gönr gunár „Gänserich"; ganr ismeretes Holstein-, Angeln-, Schleswig- Dithmar-ban, gänrt Türingiában és Felsőszászországban, gander Angliában, gonar a Szepességen. grapsn mohón elkapni „hastig ergreifen", erdsz. grapsen, moselfrk. grapsan, alsórajnai grapsen u. a. gribln ujjal piszkálni; bos grïblst en dr nos? mit piszkálod az orrod? „Was stocherst in der Nase?, erdsz. gribaln, moselfrk. griroaln u. a. gröt hn. hegyhát „Bergrücken", erdsz. és moselfrk. gröt u. a. häklich kényes „heikel" erdsz. häklich, moselfrk. häkalich u. a.