Dr. Lux Gyula: Nyelvi adatok a délszepesi és dobsinai német nép településtörténetéhez (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 32., Rudabánya, 2004)

6. A mássalhangzórendszer

met nyelvet beszélő ma azt mondja, du kommst, du nimmst, ugyanazt teszi az egyesszámban, amit a d. a többesszámban tesz, amikor ezt mondja: is komis< ës kommet ës, lis nimts< ës nëmet ës „ihr kommt, ihr nehmt", vagyis megkettőzi la névmást. Hogy ezt az -s-hangot már ragnak minősíti, igazolja az, hogy pl. a parancsoló módban is így használja: komis heart, nemts an koap! „kommt her! nehmet einen Korb!" Ez a jelenség megvan a bajor-osztrák nyj.-okban is.

118a Meg kell még jegyeznünk, hogy a duális nem minden bajor eredetű nyj.-ban maradt meg, így nincs meg a gottscheeiben sem,

119 amely pedig tiszta bajor nyj. A főnevek neme nem minden szónál egyezik meg a gr. és az irodalmi nyelvben. így nőnemű pl. a következő szó: di poch „der Bach", di tsïgl „der Ziegel", di höbr, höba „der Hafer", di flö „der Floh", di of „der Affe", di tsins „der Zins", di hübl „der Hobel", stb. Ez a sajátság jellemző a középrajnai és elzászi, továbbá a kn. és aln. nyj.-ra. Igen jellemző hangtörténete és hangföldrajza van a „gehen" ige infinitivusának. A 8. században még általános a gän alak, a 9. sz.-ban lép fel először Bajorországban a gën és kb. a felnémet Lautverschiebunggal együtt haladva, eléri nyugaton a dorpjdorf vonalat, északon az ikjich vonalat, és a sváb és alemann teriiletek kivételével elterjed csaknem az egész felnémet területen.

120 A d. nyj. is gén alakot használ, ami tehát felnémet eredetre mutat. Felnémet eredetű továbbá az unzrn alak „unserem" helyett, mely Alsó-Ausztriától kezdve Morvaországon keresztül déli Sziléziáig húzódik, helyenként megvan 118a A. Pfalz, Suffigierung der Personalpronomia im Donaubairisclien. — Beiträge zur Kunde der bayerisch-österreichischen Mundarten. Sitzungsberichte des Kais. Akad. d. Wiss. in Wien. 190. Bd. 2. Abh. Wien 1918. 4. 1. 110 Ts chin kel, i. m. 268. 1. 120 Wagner, i. m. 36. 1.