Dr. Lux Gyula: Nyelvi adatok a délszepesi és dobsinai német nép településtörténetéhez (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 32., Rudabánya, 2004)

6. A mássalhangzórendszer

Ripuari és rajnafrank eredetre mutat ez a kifejezés is: löf nőn doktr, ripuari: lof nçm doktr „lauf um den Doktor!"

118 Régi maradéknak kell tekintenünk a ragozott határozói melléknevet: d. es gen di ha jar mïdr vhëm „es gehen die Häuer müde nach Haus", d. di hon en süstr totr heargvbröcht „sie haben den Schuster tot hergebracht", d. ich es fat stëndiyar "ich esse immer stehend", d. vzö nosar belst vhem gen? „so naß willst du nach Hause gehen?" A régi nyelvnek ez a sajátsága már csak egyes szegély-nyj.-okban található, így a déli Alpesekben néhány bajor-osztrák nyj.-ban (Imst).

119 Ugyancsak régi maradék a személynévmás 2. személyű plurális helyett használt duális, és pedig hangsúlyos formában is, hangsúlytalanul -s, pl. d. is bats-mr noch hearkoman! „ihr werdet mir noch herkommen", amely a gr. nyj.-okban is megtalálható, azzal a különbséggel, hogy ott az enk és enker alak is megvan, míg a d.-ban ez hiányzik, ehelyett a d.-ban aech (eich) „euch", äjar „euer" van. A duális alakokat megtaláljuk a körmöcbányai és néhány környékbeli falu nyj.-ában, a pozsonyi nyj.-ban, az enk-et néhány krickerhäuer nyj.-ban.

117 Zárt német nyelvterületen általános jelenség a duális a bajor nyj.-okban, továbbá az alfrank és a westfáliai határnyj.-okban.

118 A hangsúlytalan duális -s a d. nyj.-ban épúgy ragjellegű, mint az irodalmi nyelvben az egyesszám 2. személyének a -t ragja,amely tudvalévőleg a du névmásnak a maradványa: kommst< komms-du, nimst<nimmis-du, s amikor az irodalmi né118 Münch, Rip. Gr. 26. 1. 116 St. Schindele, Reste deutschen Volkstums südlich der Alpen. Köln 1904. 21. 1. — Behaghel, Litblatt f. germ. u. roman. Philol. 1899. 7. és ZsfdWf. I. 372., H. Fischer, ZsfdWf. 1.372., 117 H a n i k a, Zur Wortgeographie der deutschen Mundarten in der Slowakei. Karpathenland, I, 111. 1. 118 Behaghel,

8 150, 2; 520, 2. §§.