Dr. Lux Gyula: Nyelvi adatok a délszepesi és dobsinai német nép településtörténetéhez (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 32., Rudabánya, 2004)

6. A mássalhangzórendszer

területen sehol másutt nem található, csak a cl.-hoz igen közel álló wagendrüsseli nyj.-ban és Csehországban, ill. Morvaországban az iglaui es a schönhengsti nyj.-okban, ez utóbbiban azonban nemcsak az r, hanem az l előtt is br-, hl-), amint erre már fentebb (24. 1.) rámutat­tunk. (Schönwald, Liechtenstein és Kornitzben). 58 A germ. £>-nek a megnyilatkozása a gr. nyj.-ban igen bonyolulttá teszi az eredetkérdést. Ennek a hang­fejlődésnek a történetével már behatóan foglalkozott B e h a g h e 1." Schwarz rámutat arra, hogy a £>->p~ hangváltozás nagyjában összeesik a duális is, -s elter­jedési területével, amely a bajor nyelvterületen kívül megvan a Fichtelgebirge, a Naab és Eger folyók völ­gyeiben és ettől északra egészen a Vogtland déli széléig. A duális megvan a Rajna vidékén is, de most nem va­gyunk erre tekintettel. Rá kell azonban mutatnunk arra, hogy a b->p- hangváltozás megtalálható a rajna­moselfrk. nyelvterületen is, csakhogy ott éppen ellen­kező módon nyilatkozik meg, mert éppen r és l előtt van csak p-, míg egyebütt megmarad a b-, pl. prerjo „bringen", plum „Blume", plut „Blut" stb. 88 Ez azonban az a terület, amelynek a magánhangzórendszere oly fel­tűnően megegyezik a d. magánhangzórendszerrel. A b->p~ fejlődés megtalálható a gr., nyj.-on kívül a kör­mücbányai-krickelűiuer és a németprónai nyj -okban is. Az a körülmény, hogy az a hangfejlődés főleg a bajor nyj.-okat jellemzi, továbbá, hogy főleg ott található a kkn. nyj.-okban, ahol a szókezdő ro- helyett b- áll, amit szintén bajor jellegnek szoktak nevezni, arra a követ­keztetésre jutottak, hogy cz bajor Vonás, s ez csak a bajor nyj.-okból kerülhetett az említett nyj.-okba. Ezt 5G J. Mat z k e, Die Ratlisdorf er Mundart. 57. §, Sell war z, Probleme, 335. I. 57 I. m. 410. §., Siitterlin (Die deutsche Sprache der Ge­genwart 5. 77. 1. és Schwarz, (Probleme, 368. 1.) 58 R. Martin, DDG. XIa. 47. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom