Dr. Lux Gyula: Nyelvi adatok a délszepesi és dobsinai német nép településtörténetéhez (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 32., Rudabánya, 2004)

3. Nyelvtörténeti adatok

1. Leit, bie, ich baas bol, sein, 2. laet, bï, ich bês bol, zaen, 3. ïaet, bï, ich bas bol, zaen, 4. Leute, wie, ich weiß wohl, sind, 1. nit, bie missen se, treip, 2. net, biar misn za, traep, 3. nçch, bie misn ze, traep, 4. nicht, wir müssen sie, treib!, i. pamelich, zel!, födasta, hindasta, 2. pomëlich, tséll, fëdrsta, hentrsta, 3. pamelich, tsêU, fëdeste, henteste, 4. langsam, zähle!, vorderste, hinterste, 1. zwamol, ofn, schneidn, 2. tsvämol, ovn, snaedn, 3. tsvämol, ovn, snaedn, 4. zweimal, auf dem, schneiden, t. Rod, bie es dos? ich hob, meh, 2. rot, bï es dos? ich hob, me, 3. rőt, bï es dös? ich hob, me, 4. Rad, wie ist das? ich habe, mehr, 1. nor, off, enes, fend! 2. nor, Pf, ënes, fend! 3. nor, of, ënes, fend! 4. nur, auf, eines, finde! Ezek a példák eléggé igazolják, hogy a nyelvemlék a grundier nyelvjáráshoz tartozott. Néhány jellemző sajátságát azonban ki kell emelnünk. Közös sajátságai a nyelvemlék nyelvének és a grundier nyelvnek a következők: a szókezdő rc>- t-nek hangzik; az r előtt álló magánhangzó diftongussá válik; a szóvégi r kiesik, de