Uzsoki András: Adalékok az aranymosás történetéhez és technikájához (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 31., Rudabánya, 2004)
Állami kutatások és aranymosási kísérletek a Szigetközben és a Lovadi réten
nyert dúsított aranyos homokban magnetitszemcsék is találhatók a gránáthomok mellett. Pantó a továbbiakban még arról számol be, hogy 1930 nyarán Horváth Károly végzett Ásvány, Hédervár és Lipót községek határaiban kísérleteket az arany kinyerésére, de az eredmények nem voltak kielégítőek. 1930-ban a győri Ipartelepek győrszentiváni kavicsbányájából vett minta megvizsgálása után a Magyar Kir. Főkémlő hivatal köbméterenként 0,51 gramm aranyat mutatott ki. E meglepő eredmény hatására a Magyar Kir. Földtani Intézet 1932-ben állami megbízásból, Sümeghy József irányításával fúrásmintákat vett a környéken, amelyek igazolták a korábbi adatot. Megállapították, hogy a Győr és Acs közötti Duna-terasz kavicsa tartalmazza az aranyat a fent említett koncentrátumban. A biztató eredmények hatására a Pénzügyminisztérium 1932 őszén megbízta Pantó Dezsőt, hogy mosási kísérletekkel ellenőrizze az elemzési adatokat. Győr és Acs között a Dunától kb. 5 km szélességben végzett kutatást, 27 aknát mélyített le részben a folyó közelében, részben távolabbi helyeken, de általában víznyerő helyek (például kutak) környékén, hogy a helyszínen átmosathassa a kavicsos anyagot. Az eredmény 40,85 m 3 kavics feldolgozása után köbméterenként 0,0104 gramm volt. A Magyar Nemzeti Bank 1930 óta figyelemmel kísérte a kutatásokat, s mivel országszerte aranykutatási láz kezdett kialakulni a magánosok körében, a Pénzügyminisztérium az MNB költségén, Pantó Dezső irányításával, geológusok és bányamérnökök közreműködésével nagyarányú kísérleti kutatásokat végeztetett 1933ban és 1934-ben. Az addigi tapasztalatok alapján a fúrásminták anyagának mosását a Duna mentén használt ősi aranymosó asztalokon végeztette el. Sok próbálkozás után megállapították, hogy a kis ásványi asztalok 96-97 %-os aranykihozatallal dolgoztak, s a kézi szérkézésnél és a foncsorosításnál sem volt több veszteségük 1-2 %-nál. Pantó így összegzi tapasztalatait és megfigyeléseit a dunai aranyászok technikájáról:
