Uzsoki András: Adalékok az aranymosás történetéhez és technikájához (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 31., Rudabánya, 2004)
Aranymosás Közép-Európában - A dunai aranymosás
latánál dolgoztak, hanem távolabbi területekre is eljutottak a nagyobb szerencse reményében. Az Inn és a Salzach alsó szakaszán 1625-ben közismert aranymosó-helyek, telepek voltak Öttling, illetve Raitenhaslach, Burghausen és Überackern. Freh szerint a legrégibb, 16. századi adatok azt tanúsítják, hogy sok mosott aranyat nyertek a folyók fövényéből. Az aranymosás változóan fellendült, majd lehanyatlott, de a virágzás idején élénken folyt. II. Miksa Emánuel uralkodása idején, 1679-1726 között számos aranymosó kiváltságlevelet adtak ki, melyek vagy egyes folyókra, vagy egész Bajorország területére érvényesek voltak. Az Innsbrucktól nyugatra, a Wetterstein-hegységből eredő Isar folyó Passautól északnyugatra kb. 50 km-re ömlik a Dunába. Ez a magyarázata annak, hogy a folyó Passautól keletre eső szakasza miért volt aranyban gazdag. Ha csupán az Isar, az Inn és a Salzach aranyfövenyét vesszük figyelembe, akkor is elegendő mennyiséget tartalmaz ahhoz, hogy mosásra alkalmas zátonyokat hozzon létre. A 18. század folyamán rendszeresen adtak ki aranymosásra vonatkozó kiváltságleveleket. 1769-ben a bajorországi bányászati főhatóság aranymosó körzetekre osztotta a folyókat, illetve azok szakaszait. Az Inn folyón a következő körzeteket jelölték ki: Otting-Braunau, Braunau-Obernberg, Obernberg-Passau. A Salzachnak a bajor-osztrák határtól a torkolatig terjedő része egy további szakaszt képezett. Ez a felosztás jól szemlélteti, hogy az aranymosásra lényegében csak Salzburgtól északra volt alkalmas a Salzach, az Inn pedig a Salzachnak köszönhette aranya nagyobb részét. Az Inn mentén folyó aranymosás a 18. század utolsó harmadától a 19. század közepéig továbbra is élénk maradt, mert ezalatt mintegy 40 kiváltságlevelet adtak ki csupán a bajorországi oldalon. Freh bemutatja, hogy a folyókból kimosott aranyból pénzt verettek a bajor uralkodók. Az aranydukátok hátlapján a folyamisten ábrázolása látható „EX AURO OENI" (Az Inn aranyából),