Uzsoki András: Adalékok az aranymosás történetéhez és technikájához (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 31., Rudabánya, 2004)
Aranymosás az ókorban
nyékén. Ezt a területet Grúzia nyugati részével azonosíthatjuk, azzal a háromszög alakú síksággal, melynek északi sarka Szuhumiig nyúlik fel, déli végpontja Batumi kikötővárosnál van, míg harmadik sarka keleti irányban Zesztafoni településnél található. E területnek rendkívüli termékenysége és aranyban való gazdagsága csábította ide - nyilván rablási vagy hódító szándékkal - az argonautákat. A mondában az aranygyapjút fára függesztve tartották és őrizték. Véleményem szerint ez a jelenség figyelemre méltó, mert az aranyszemek felfogása céljából a folyó medrébe terített gyapjas bőröket használat után kiterítették száradni, és a bennük csillogó aranyszemek nyomán keletkezhetett az aranygyapjú elnevezés. Sztrabón a Kolkhisztól északra (valószínűleg a Kaukázus előterében található Terek körzetében) élő népekről írva azt mondja, hogy itt a hegyi folyók aranyat hoznak magukkal, amit a barbárok átlyuggatott teknőkben és gyapjas bőrökkel fognak fel. Sztrabón az Alpok folyóiból kinyert aranyról is értékes adatokat közöl. Tudósítása szerint a szalasszák kelta törzsének területén, a Dorea baltea völgyben folyt aranymosás. L. Rütimeyernek az a véleménye, hogy ez a Pennini Alpokban a Nagy Szent Bernát-hágó kétoldali lejtőjével azonosítható A szicíliai Diodoros a galliai keltákról állította, hogy a folyók aranyfövényét összegyűjtötték, megőrölték, végül teknőben kimosták belőle az aranyat. Posidonius tudósítása szerint a kelta és a helvét aranymosók állandó rázogatással választották el az aranyat a homoktól. A rómaiak birodalmuk minden részében kitermelték a folyók aranyát, tehát az ókori aranymosás az aranybányászat mellett is jelentős volt. Különösen nagymértékben folyt ez a tevékenység Erdélyben, a római kori Dáciában. A Kárpát-medence más területein, elsősorban a Duna mentén is élénk aranymosást folytattak, melynek előzménye a Kisalföldön élt boiokhoz fűződik. Az aranymosás művelete, mint az arany kinyerésének egyik módja, az ókor után a középkorban is tovább élt.
