Münnich Adolf: A felső-magyarországi bányapolgárság története (1895) (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 30., Rudabánya, 2003)

echtem Korn und Schrott — nagyobb mennyi­ségben veretessenek: husz kr, tiz kr, hét gara­sosok, polturák, krajczárok, félpolturák, fillérek és fél fillérek. Ez a kérvény 29 pontbau még különféle V. Tom. más sérelmet tartalmaz és alá van irva Ujházy //. rész. Lajos, Kalna József és Koczok István által. Drevenyák Ferencz bányapol. ügyekben az országgyűlésre képviselőnek választatván, az iránt folyamodik a bányapolgárság egy 1790. május 31-én a főfelügyelőséghez beadott kér­vényében, hogy megválasztottat bányabirósági teendői alól oldja fel ; a kérvényt aláirta 39 bányapolgár, élén Glatzinger János. A bányapolgárok nevezett képviselő köz­vetítésével feliratot intéznek O felségéhez, mely­ben a «regalis montanistich joguknak a földbir­tokosok részéről szenvedett sérelmek és néhány ítrrész — Erb Kux — szabad mivelése ellen való megvédését kérik; magasabb réz- és ezüstára­kért és más sérelmek orvoslásáért esedeznek. A felirat aláirói : «a legalázatosabb és örökké hű alattvalók, a szepesi, gömöri, sárosi, aba­ujvári és tornai ispánságoknak felsőmagyaror­szági bányapolgárai. » Az márczius /j-é/i Szomolnokon tartott 1891. bányap. gyűlés a kémlék összehasonlításáról, észrevételekről, és kiegyenlítésekről hoz határo­zatokat. Továbbá elhatározza, hogy a Maximi­lian-féle codex dolgoztassék ki, lakás épitessék a kémlelő számára; kémlelő-segédet alkalmaznak, minden bányaőrre vagy felvigyázóra, ki a munkaidőt szorosan be nem tartja — . toties quoties — 10 frt büntetést rónak ; a bánya-

Next

/
Oldalképek
Tartalom