Münnich Adolf: A felső-magyarországi bányapolgárság története (1895) (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 30., Rudabánya, 2003)

felszólítva Ö cs. és kir. fensége, az ország ná­dora által, követeli az 1807 évről fenmaradt I45i8'24 frtiiyi hátralékos hadi segélyösszegnek felét. Hogy ezt az összeget az engedélyezett 11368.24 frtnyi előleg levonása után 3150 írttal minél hamarább lefizethessék, felemelik a kémle­krajczárt azon bányatársulatokra nézve, melyek Kemlekraiczar I —^ Q m ^ zsa reze t szállítanak, egy forintról két forintra; a többlet után pedig, mely 50 mázsán felül mutatkozik, mázsánként 5 irtot szednek. Hogy a bányamivelést a teljes tönkreju­tástól megmentsék, kérik az udvari kamarát, hogy a vörös réz ára 250 frtra emeltessék. 1810 jul. i-én felemelik a tisztviselők fizetéseit. A képviselő kap 450 frt, jegyző 300 frt, Rolph kémlelő 900 frt, Goldschmidt kémlalősegéd 750 frt, Barth ellenőr 600 frt, Leschinszky 570 frt, Institoris 570 frt, Saláta János 570 frt. 1311 /0 or ^ főbányahivatalnak 1811 febr. 4-iki jegy­260 frt zeke szerint a lőpor ára 260 Rfrtra emeltetett. Az aranynak és ezüstnek beváltása 6oo°/ 0­kal eszközöltetik. 1811 február 20-án kiadatott a pénzügyi szabadalmi rendelet — Finanz Pa­tent, — melynél fogva bankjegyek helyett be­váltási jegyek bocsáttattak- ki, még pedig az előbbiek 1 / 5 értékében, ugy, hogy 100 frt bank­Vörös réz ára. , , , P . 32 frt; 160 J e gy helyett csak 20 frt bevaltasijegy iizette­frtról 50 frt- tett; ebből kifolyólag a vörös réz árát 160 Rfrt­ra beváltási . . , . . , , , legyekben. r °i 3 2 írtra szállítják le es sok keres utan 50 frt beváltási jegyekben vagy 250 frt bankjegyekben állap Ujak m eg. A bányapolgárság kegyelem utján enge­délyt kap arra, hogy a hátralékot és 24833 frtot

Next

/
Oldalképek
Tartalom