Münnich Adolf: A felső-magyarországi bányapolgárság története (1895) (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 30., Rudabánya, 2003)

6i A gyűlés a katonai Ludovica akadémia, részére 4000 frtot szavaz meg, mely határozatot azonban az 1809 márczins 5-én tartott gyűlés visszavonja és a 4000 frtot a magas kincstárnak hadi-snbsidium gyanánt felajánlja. Minthogy az egyes bányák és bányapolgároknak 1807-ben bevallott jövedelmei a mostani viszonyok között teljesen érvényteleneknek bizonyulnak s be nem hajthatók és azóta sok közülök elszegényedett, ennélfogva csakis az összes bányapolgárságra egyetemlegesen róhatók fel kötelezettségek, miből kifolyólag a bányapolgárság 3 insurgenst ajánl lóháton s felszerelve és a jövőre nézve

? ha O cs. és kir. fensége, az ország nádora szerencsésen megérkezik, szükség esetén még más 6 lovas insur1 / .. . -\ > t r • , gens megajánharmat, összesen tehát 6 msurgenst. /ri

sa Minthogy azonban a vármegye vagy minden insurgens után 3000 frtot vagy pedig a kivetett 19036 frtnyi összeget követelte, elhatározta az 1809 márcz. 6-án tartott részi, gyűlés, 1809 hogy o felségéhez folyamodványt mtez es hogy uj összeirást kér, mely a bányapolgároknak veszteségeit is vegye tekintetbe. Erre a főbányahivatal leiratot intéz a bányapolgárokhoz, melyben felszólitja őket, hogy 14 nap alatt mutassák ki bevételeiket és kiadásaikat. Az 1809 április 11-én tartott közgyűlésen mind a felügyelő, mind a képviselő ecseteli azt a veszedelmet, mely a hazát fenyegeti, minketten a bányapolgároknak hazafiasságára, a trónhoz való ragaszkodására hivatkoznak és remélik, hogy semmiféle áldozattól vissza nem fognak riadni.