Münnich Adolf: A felső-magyarországi bányapolgárság története (1895) (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 30., Rudabánya, 2003)

áremelkedése, a fuvarozási erőkben való hiány lehetetlenné teszi, hogy a réztennelés fokoztassék, sőt hogy a legtöbb bánya kénytelen lesz üzemét beszüntetni, hacsak gyorsan nem segitenek a bajokon. 1804. A kobalt ára felemeltetik és a főbányakobalt hivatal tartalomdusabb kobaltérczek feltalálásáért jutalmat biztosit. — A képviselő 1804 febr. 14-én tanácskozásra hivja össze a kobaltbányarészeseket a Paltzmannhutába. Egy magas udvari kamarai leirat elrendeli, hogy a nyereménynek fele részpénzben, másik fele bankókban fizetessék; 1804 ápril 28-án a vörös réz ára mázsánként 50 írtban állapittatik meg. Tom. VI. Az 1804 május g-cn Szomolnokon tartott 1804. részi, gyűlés a vörös réz árának felemelése folytán köszönő iratot intéz Wrbna, grófhoz és az udvari kamarához, valamint a főbányahivatalhoz is. 1305. 1805-ben nagy perlekedések keletkeznek a Máriássy-családdal a hányóbér — Haldenzins — és a /akiszolgáltatás miatt. A bányapolgárság terjedelmes leirást készít a Máriássy-család birtokát képező porácsi, zavadkai és teplicskai területen telepitett bányákról, valamint ezeknek bányarészesciről, igazgatói és munkásairól, igen sok beadványt és választ küld a főbányahivatalhoz, tanácsko1806. zásokat tart, inig végre 1806 évi január 3-án szerződés jött létre. 1805 július 10-én bányapolgársági gyűlés volt Szomolnokon; jelen voltak: Papa Ferencz bányatanácsos, Broszmann cs. és kir. számvivő,