Münnich Adolf: A felső-magyarországi bányapolgárság története (1895) (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 30., Rudabánya, 2003)

és " az insurrektionális járulékok egyelőre a kir. bányapénztárakból vétessenek, de azon feltétel alatt, hogy azok rövid idő alatt visszafizettessenek. Máriássy István József megkeresi a kerü­leti bányabiróságot, hogy a Máriássy-féle terü­leten működő bányatársulatokat egy szerződés megkötésére birja. Ennek ellenében Jóny Pál és Cornides Tamás oltalmat keresnek a Máriássy család által támasztott túlhajtott kö­vetelések ellen. 1798. Az 1J98. április íj-én tartott gyűléseit fel­emelik a bányapolgársági pénztárba beszolgál­tatandó járulékokat oly formán, hogy a jöve­delmező bányák mázsánként 28 krt, a veszte­séggel dolgozók pedig 16 krt fizessenek be. — Tárgyalások folynak a segélypénzek dolgában. Paltzmann Mária Anna és Paltzmann Johanna az ő saját, valamint a többi kobalt­Kobaltbanyáh. bányarészesek nevében is kérik a bányapolgár­ság közreműködését arra nézve, hogy a szabad elárusitást 1798 április 28-tól kezdve eszközöl­jék ki. A főbányahivatal leiratot intéz a bánya­polgársághoz, mely a kobalt-beváltás kieszköz­lésére és a csekélyebb tartalommal biró kobalt érezek értékesitésére vonatkozik. Ujabb leirat érkezik a főbányahivataltól a Tom. Vjll. kobalt beváltás kieszközlését illetőleg és a Mária-bánya, illetve Szontagh Samu felszólit­tatik, hogy e tekintetben a többi bányával tanácskozzék. Kobaitèrczek. A beváltott becsnélküli — untaxwürdigen — kobaltérczek a hutából távolittassanak el ; ilye­nek kerültek köv. bányákból; Ferdinandi,

Next

/
Oldalképek
Tartalom