Volny József: Gömör megye bányaipara (1867) (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 29., Rudabánya, 2003)

Bevezetés

összeköttetésben voltak; mert ez időben Ázsiának más részeiben ezüst bányászat nem létezett. Kétségtelen, hogy a bányászat, és ezzel a fémek előállíttatása s használata az Ázsiából kiköltözött indo germán néptörzsök által hozatott be Európába. Hazánkban a bányászat. Tacitus tanúsága szerint, már a Gothinok által miveltetett; és Claudius Ptolemaeus szerint a Quádok is foglalkoztak azzal. Ez utóbbi szerint a „Montes Sarmati" tövében kószáló Jazygok, és az „in Sylva Lunae" tanyázó Quádok több várost építettek. Ezek közül való „Germanum", mely Bartholomaeides szerint annyi mint Ghemerum, vagyis Gömör. S tagadhatatlan, hogy Gömörmegyében a bányászat és ezzel kapcsolatban a kohászat, az ezen vidék őslakói, a szláv törzsű sarmaták és jazygok, nem különben a német származású quádok és gothinok által miveltetett : a mint ezt nem csak a csákány segítségével, tehát a puskapor használata előtt kivájt tárnák, de a garami hegyek magaslatain vezetett vízcsatornák romjai is bizonyítják. De bizonyos, hogy a magyarok is jártasak voltak a bányászatod kohászatban nem csak azért, mivel közép-ázsiai östanyáikon közeli érintkezésben voltak a világ legrégibb bányászatával; hanem mivel Leo bizanczi császár tanúsága szerint, az Árpád alatt 889-ik évben Pannoniába bekültözködö magyarok fegyverzete kard és mellvas vala s paripáik előrésze is vassal volt fedve. A vasnak ily nagy mennyiségben használata feltételezi, nem csak a vas — de a többi nemesebb fémek bányászatának ismeretét; mert az arany- ezüst- és rézbányászat, a fenébb emiitett természetes kifejlődés rendje szerint mindenütt vagy megelőzte a vas termelésnek ismeretét, vagy bizonyosan azzal együtt járt. Hazánkban a bányászat kifejlődésének történelme a leglényegesebb pontban különbözik a német birodalométól. Törvényhozásunk soha el nem ismerte a fejedelem kizárólagos jogát az érczekre. s folytonosan ragaszkodott a földbirtoklási jog azon természetes fogalmához, hogy a a föld mélyében levő érez is a földbirtok tartozéka; mert az 1573. évben Miksa által kibocsájtott bányatörvény törvényhozásunk által soha el nem ismertetett, és az 1723. 108. t. cz. szavai : _ Judicia montanistica secundum p r i v a t a s eorumdem leges, ultra seculum stabilitás, in suo esse manebunt ;" csakis a bányabiróságok szervezésére vonatkozik, s Miksa törvényét a legtávolabbról sem említi. Igaz ugyan, hogy ezen fejedelmi előjogot az érczekre még az