Volny József: Gömör megye bányaipara (1867) (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 29., Rudabánya, 2003)
Nyersvas, kohó és higgasztás
k : izül G, az említett Dobsina-Itozányói völgynek pátvaskö csoportozatához tartozott, s az uj gyártási rendszer előnyös eredményei igen kecsegtetöleg hathattak a többi vasiparosokra is. Mert három év lefolyása alatt a régi tót kemenczék nagyobb része nyersvas olvasztókra alakíttatott át. Ezen átalakulásnak, kapcsolatban a fentebb már említett érdekeltséggel, mellyel a nemesi birtokos osztály vasiparunk iránt viseltetett, még azon jótékony következménye is volt, hogy az egyes tót kemenczék birtokosait egyesülésre kényszerité. Az ekkép alakult társulatok : az „Unió" és a „Coalitio" már az 1808 ik és 1811-ik évben a nyersvas termelést egynehány olvasztóban központosítván, a régi tót kemenczék helyein higasztó tüzeket állítottak fel. Ezeket csakhamar Hámos Pál is követte, a ki a Szalóczi és Pelsőczi „tót kemencze"-féle gyártelepeket megvevén és higasztókká átalakítván, nyersvas-termelését egy olvasztóban egyesítette t. i. abban, melyet az 1816-ik évben bérbe vett Gombaszögi telepzeten épített. Mindezeket megelőzte Nádasdy Rebeka grófné, a ki még 1780 — 1781-ben betléri vasgyárait egy olvasztóval látta el. Az Andrássyak, vasiparunk körül oly kitűnő érdemeket szerzett grófi családja, is sietett a Dernöi vastelepzetet egy olvasztóval látni el. Ezen átalakulási mozgalmat: a kohó és higgasztó időszakát, — mondhatni, a csetneki „Concordia", fejezte be, mely az 1830-ik évben kezdett átalakítását 1836-ik évben bevégezvén, egyszersmind a jelen korszakot, vagyis a „kohó s kavaró korszakát" kezdé meg az 1843-ik évben Pécsett felállított hengergyára által. Ezen uj vasgyártási rendszer mütani tekintetben lényeges javításokat vont maga után. Most a nyersvas üzlet nemcsak a tulajdon finomítási szükséglet fedezésére szorítkozott ; de minthogy a nyersvas egy független kereskedelmi czikké lett, minden olvasztó-tulajdonos a nyersvas termelésének szaporítását tűzte ki fÖczéljául, hogy azt mentül nagyobb mennyiségben a piaezra vethesse. De ezen szaporítás csak is nagyobb kohók és szilárd anyagból készült fúvókkal volt elérhető, és vasiparosaink nem is késtek ezen átalakitások keresztül vitelével. És itt megint első sorban találjuk az Andrássyak grófi családját. Az érdemekben dús gróf Andrássy György, a ki hálára kötelezte le vasiparosainkat az által, hogy gyakori utazásainak tapasztalatait rendkívüli áldozatokkal és kitartással Dernöi vasgyárában érvényesítvén, itt — úgyszólván — egy vasgyári iskolát alapított, a melyben minden uj találmány kitartó utánzásra talált. Dernö volt az első vastelepzet,
