Szemán Attila: Szintes szállítás a magyarországi ércbányászatban a kezdetektől a 19. század derekáig (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 27., Rudabánya, 2003)

Szintes szállítás a csille megjelenése előtt, később mellette kiegészítő tevékenységként

12 4. kép bólumává is vált. A bányászfigurát ábrázoló gyertyatartók előszeretettel formáznak vállán érccel telt, vagy éppen üres bányásztek nőt hordó alakokat (4. kép). Az egyik legszebb, jelképes tartalmat is hordozó ábrázolása az ún. Esterházy-bányászserleg fedelének belső vésett rajzolatán található (5. kép).

13 A kerék legmagasabb pontján egy korabeli díszes polgári ruhába öltözött bányaúr ül hajadonfővel, hosszú hajjal, bajusszal és szakállal. A többi alakkal ellentétben díszes nagy inggallérja, vállszalagja és térdén szalaggal megkötött nadrágja van. Ölében a bányászteknő, mint tálca, s azon különböző ivóedények, nem kevesebb, mint hat darab! Ezek jobbról balra: egy pohár, majd egy álló kehely, középen két keresztbefektetett serleg. Egyik a magas, kehelyszerű talpas forma, mely a 17. századi ötvösség Magyarországon is jellemző darabja, a másik pedig egy kókuszdió-serleg kúpos fedéllel. A következő darab egy fedeles kupa vagy kanna álló helyzetben, míg az utolsó darab ismét egy pohár. Ezek az edények az italozást és a