Szojka Gyula: A természet a néphitben, tekintettel a dobsinai babonákra és népmondákra (1884) (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 26., Rudabánya, 2002)

jÂ. csillagoktól erednek azon lények is, a kik benépesítik azon csodás tájakat, a melyeket mi gyermekek a képzelem szárnyain oly nagyon szivesen bejártunk a kalauz regélővel. Azon népregékre gondolok itt, a melyeket a nagyanya az unokáknak, a legények a fonóban a lányoknak, a dajka a gyermekeknek el-elregél. Hőseik mind csillagere cl et ü e k. Csak ki kell hántani azon számos esetleges hozzátoldások burokjából, a melybe a regélő nép képzelnie az idők folyamán takarta. A regék szerető párjai: nap és hold. A regehős ifjúsága és növekedése megfelel a nap erősbödésének reggeltől délig és tavasztól nyárig. A nap és a hold is, a regék szerető párjai is keresik-kerülik egymást. A két főcsillagzat letűnése, sötét éjben való időzése vagy felhők mögé való rejtőzése a népregében a hős szolgasága, fogsága, számkivetése, elrejtőzése, elkárhozása, állattá való változása vagy más szenvedésében jelentkezik. A két csillagzat megint feltűnik és fényben erősbödik : a regehős szolgaságából, fogságából vagy elkárhozásából kiszabadul, királyfinak vagy király leánynak ösmertetik fel vagy királyi hitvessel kél egybe. A mint az emberek az éjjeli csillagok megjelenését vágyva várják, regéikben úgy várják a gyermektelen házasok a gyermeket. A midőn a hős hétmérföldet lépő csizmában vagy repülő lovon jár, a rege utal azon mérhetetlen távolságokra, a melyeket az égi testek a csillagok birodalmában befutnak. A három lánytestvér a hold három alakja. Az újhold vagy a csillagtalan sötét éjszaka a naptól nyer világosságot: az elkárhozott vagy megbűvölt királyleányt a szerető csókja váltja meg új életre. A regék mythikus állatjai vagy a regehősöknek állatokká való átváltozásai szintén