Hála József, Landgraf Ildikó: Magyarországi bányászmondák (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi füzetek 24-25., Rudabánya, 2001)

Irodalom

Mecsei László 1958 Adatok a^edelényibányaműveléshez^ Kézirat, Néprajzi Múzeum, Ethnológiai Adat­tár, 10130. Mednyánszky, Alois 1829 Erzählungen, Sagen und Legenden aus Ungarns Vorzeit. Pesth. Mednyánszky Alajos 1834 Elbeszéllések, regék ' s legendák a ' magyar elokorból. II. Pesten 1983 Regék és mondák. Budapest. Mikszáth Kálmán 1966 Selmec vára. In Elbeszélések. X. 1884—1885. (Mikszáth Kálmán összes művei, 36.) Budapest. 41^13. Mikulik Józef 1879 Népmondák Dobsina vidékéről. Összegyűjt. . Képes Családi Lapok I. 2. sz. 28.; 7. sz. 109-110.; 9. sz. 140-141. Molnár László 1996 A hazai szénlelés kezdetei: 1567-ből származó levéltári igazolás a szén öngyul­ladásos megjelenéséről Brennbergen. Bányászati és Kohászati Lapok — Bányászat CXXIX. 465-475. Móra Ferenc 1956 Ahol a szén terem. In Hol volt hol nem volt. Mesék. (Móra Ferenc művei. Válogatás az ifjúság számára, 4.) Budapest. 178-181. Morin,Jean Baptiste 1619 Nova mundi sublunaris anatómia. Parisiis. Müller, Friedrich 1885 Siebenbürgische Sagen. Wien-Hermann s tad t. Münnich Sándor 1896 Igló királyi korona- és bányaváros története. Sajtó alá rend. Nikházy Erigyes. Igló. Nagy Dezső 1951 Vegyes néprajzi gyűjtés. Kézirat. Néprajzi Múzeum, Ethnológiai Adattár, 6358. 1957 A dobsinai „bulénerek" mondáiból. Néprajzi Közlemények II. 3—4. sz. 316—322. 1963 Az izsófalvi „ördöngös bányász" (Adatok a folklorizáció kérdéséhez). A Her­man Ottó Múzeum Evkönyve III. 137—149. 1980 Munkáshagyományok. Budapest. 1987 Magyar munkásfolklór. Budapest. Nagy Ilona 1988 Eredetmagyarázó monda. In Népköltészet. Fôszerk. Vargy as Lajos. (Magyar nép­rajz nyolc kötetben. Folklór, 1.) Budapest. 102—132. K. Nagy Sándor 1888 Bihar-ország. Útirajzok. III. Nagyvárad. Nemesik Pál 1958 Munkásnéprajzi adalékgyűjtés ózdvidéki szénbányászok között. Kézirat. Néprajzi Mú­zeum, Ethnológiai Adattár, 10034. 1959 Adalékok a borsodnádasdi szénbányászok szókincséhez. Magyar Nyelvőr III. 1. sz. 95-111.

Next

/
Oldalképek
Tartalom