Hála József, Landgraf Ildikó: Magyarországi bányászmondák (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi füzetek 24-25., Rudabánya, 2001)
Válogatás a magyarországi bányászmondákból
Hát, akkor még büntették, hogyha valaki agyoncsapott patkányt a bányába, mert állítólag az jelzi a veszélyt gázkitörésnél. Az öreget meg jól megbüntették, öt pengővel, egész héten nem keresett annyit az öreg. 354 (Pécsvárad) 152. Nem szabad a patkányt bántani a bányában, mer azok őrzik az embert. Má érzik, ha a bánya össze akar omolni, futkosnak, cincognak. Akkor már hurcolkodnak ki a munkások arról a munkahelyről, mert fél óra múlva megtörténik az omlás. Az ember nem bántja a patkányt, de azok nagyon huncutok, sokszor ellopják az embernek a kosztját. Olajos lámpánk vót lent a bányában, oszt kannában hordtuk az olajat. Vót, hogy papírral dugtuk be, vagy ruhával a kannát. Mikor megyünk az olajért, látjuk, hogy nincs dugó. Hát, kiitta belőle az olajat. Úgy csinált, hogy a farkát beledugta a kannába, aztán kihúzta, oszt lenyalta róla az olajat. Oszt megint beledugta, oszt megint lenyalta. Addig, amíg elérte. Csak a kanna alján maradt egy kicsi. Úgy tudtuk meg, hogy hogy csinálja, hogy kilestük. Ha meg van az embernek olyan ruhája, ami olajos, oszt leteszi, azt összerágja, meg behúzza a fészekhez a fiainak. Oszt azt hiszik, hogy valaki ellopta. Úgy győződnek meg róla, ha megtalálják. Akkor látják, hogy patkány volt. Még azt is megcsinálják, hogy az embernek a kosztját megeszik. Plafonba szöget verünk, oszt dróton csüng a koszt. Az egér vagy a patkány elmegy a bordafán oda, oszt mikor fölűre ér, ráugrik a kosztra, megkapaszkodik rajta, oszt úgy kosztol. Az egerek is ugyanúgy jeleznek, mint a patkányok. Vót egy illető, akinek a patkány elvitte a pénzit a koszttal együtt. Átzsebeltek mindenkit, mer ilyenkor nem szólnak semmit, csak jelenti az illető, oszt mikor mennek ki a munkások a bányából, mindenkit kikutatnak. Nem találtak senkinél semmit. Másnap ment az aknász a levegő járatba, oszt ott találta szétrágva a kendőt meg a pénzt is. Mondta aztán, megvan a tettes, de se pénz, se koszt. 355 (Kisterenye) 153. 1924-ben történt. Amikor a fejtésre bementem, a szenem már le volt lőve. A segédvájár kiment, egyedül maradtam. Igen pergedezett a tető a szénfal mellett és recsegett a fa. Megindult a fejtésem, összement egészen az ortig, ahol én megszorultam. A három gerenda a szénfal fölé tapadt ez fogta meg a szakadást. Másnap reggel kilenc órakor tudtak kibontani a cimboráim. Három hónapig feküdtem kórházban. Nem maradtam volna életben, ha a hátam mögött nem hallottam volna a nagy patkányzsivajt. Igaz, hogy a patkány a bányában nagy jelt ad. Tiltották is a patkányirtást. 356 (Egercsehi)