Hála József, Landgraf Ildikó: Magyarországi bányászmondák (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi füzetek 24-25., Rudabánya, 2001)
Válogatás a magyarországi bányászmondákból
Jöttek-mentek a csillével tovább. Amikor az öreg a pipát letette, megszűnt minden. No, azt mondja, hogy aludjunk egyet. Aludtak egyet, reggel négy órakor fölkeltek, az öreg megint rágyújtott a pipára, reggel fél hang megint dolgoztak tovább. Az öregnek a pipában volt a tudománya. 277 (Járdánháza) 75. Egy ember a bányába járt dolgozni. A fiát is mindig magával vitte, de őt kint hagyta a bánya előtt, sose vitte be. A többi emberek, akik lent dolgoztak a bányába, látták, hogy ez az ember csak cccer vágja bele a csákányát a szénbe, oszt ahány méterre belevágta a csákányát, annyi méter le is omlott. Azután az ember félreállt, oszt egy láthatadan valaki rakta bele a csillébe a szenet, oszt tolta ki, meg be a csillét. A többi emberek csak azt látták, hogy a szén magától megy a csillébe, a csille meg magától megy ki és be. Az ember azért nem vitte be a bányába a fiát, hogy ne lássa az ó boszorkányságát. 278 (Szendró) 76. Én ismertem Barnóczkyt jól. Ördöge volt annak. Szuggeránsnak neveztük. Volt neki két, kézzel faragott fabábúja, amelyeknek az izületei szalmaszállal voltak összeerősítve. Ezeket a lakásában egy szögre függesztve tartotta. De vele voltak többször a bányában is. Mikor odaértünk a munkahelyre, azt mondta nekik: - Mozgást akarok látni! és a bábuk eszeveszetten táncolni kezdtek. Sokan láttuk ezt. 279 (Izsófalva) 77. Ott ült a vágatban Barnóczky [az ördöngös bányász] a sihtatársával, és ebédeltek. Nagyon nyugodtan ült, pedig aznap még nem dolgoztak semmit. Jött az aknász: — Na, mire végzitek? Mi az eredmény? - Nézze meg az aknász úr — így Barnóczky. Bemegy az aknász, magasra emeli a lámpáját, hát látja ám, hogy két fekete kecskebak verekszik a szénen. Elment az aknász, nem szólt egy szót sem. Barnóczkyt megkérdezte a társa: - Komám, mikor állunk neki a munkának? — Maradj csak nyugodtan — felelte Barnóczky és mikor vége lett a sihtának, a csillék megindultak, és mind tele volt szénnel. 280 (Rudabánya) 78. Barnóczky egyszer a bányában azt mondta: - Üljenek rá, akik mernek, a bányabakra [ez egy fa alkotmány], és megindította a bakot. A bak ment is — láttam. A bányászok pedig leugráltak róla, és azóta is elkerülték azt a helyet. 281 (Izsófalva)
