Hála József, Landgraf Ildikó: Magyarországi bányászmondák (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi füzetek 24-25., Rudabánya, 2001)

Bányászmese - bányászmonda - Mondák11 - 2. Történeti mondák - 2.1. Emberi létesítmények keletkezéséhez fűződő mondák - alapítási mondák

1. ábra. Selmecbánya címere a gyíkokkal (Ben- 2. ábra. Rozsnyó címere a három aranyrózsával kel. 1998. 50.) (Benke I. 1998. 54.) Kapnik-folyóról nevezték el, a szláv eredetű víznév jelentése: 'az, amit megástak'.

40 A monda egy másik változata arról tudósít, hogy egy juhait kereső pásztort egy kis fejű ember vezetett a gazdag aranytelérre

41 (12.). Abrudbányán egy vaddisznó segített az arany megtalálásában

42 (13.). Verespatak egy mitikus asszonynak és aranycsibéinek, illetve egy aranytojást tojó tyúknak köszönhette ércben való bőségét.

43 Ez egyértelműen hiedelemmonda, de nem akartuk elszakítani a többi bányakeletkezésről szóló történettől (14.). Szélaknán egy hód vezette ércre az embereket,

44 Bakabánya pedig egy német vándorlegénynek lehetett hálás az érc megtalálásáért.

45 A brennbergbányai kőszén felfedezéséről és bányászatának megindulásáról szóló történet jól ismert (lásd a fentiekben), de a hagyomány a megtalálást ott is egy pásztornak tulajdonítja

46 (15.) (3. ábra). A mecseki feketekőszén hasznosíthatóságára egy szegény favágó fia lett figyelmes, és neki tulajdonítják a később oly jelentős bányászkodás megkezdését

47 (16.).