Szakáll Sándor szerk.: A rudabányai vasérctelep a korai szakirodalomban 1882-1939 (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi füzetek 22-23., Rudabánya, 2001)
Pálfy M.: A Rudabányai hegység geológiai viszonyai és vasérctelepei
16 DR. PÁLFY MÓRIC (152) Egy másik meleg forrás Martonyi község északi végétől nem messzire fakad a dolomitterület alján levő és kétségtelenül a forrás lerakódása által összeragasztott kis mészkőbreccia-szirtből a t. sz. f. körülbelül 200 m magasan. Ennek hőmérsékét nem volt alkalmam megmérni, de becslésem szerint kevésbbé meleg, mint a szalonnai. A vasércelőfordulások geológiai viszonyai. A hegység felépítésének leírása előtt tárgyalom a hegységben levő vasércelőfordulások geológiai viszonyait, mert ezek feltárásai nyújtanak a legjobb bepillantást az egész hegység szerkezetébe, megadják a kulcsot az egész terület felépítésének értelmezéséhez és a vasércek előfordulásához, képződéséhez. A rudabányai bányászat. A rudabányai bányászat a XIV—XV. századig követhető visszafelé s azt, hogy e terület Felső-Magyarország egyik legjelentékenyebb Nagyhegy, 1. ábra. Szelvény a rudabányai bányaterületen keresztül. Mérték = 1: 20.000. A: M = 1:1. 1 = karbonkorú fillites pala ós szaruköves breccia, 2 == werfeni agyagpala, 3 = campili mészkő, 4—középsőtriász dolomit, 5 = középsőtriász mészkő, 6 = pontusi ( ?) alapkonglomerát, 7 = pliocén agyag. .bányahelye volt, abból következtethetjük, hogy a mai nap jelentéktelen kis község hajdan a bányavárosok sorában szerepelt. A bányászat történetére vonatkozó adatokat GUCKLER GYŐZŐ és HAHN KÁROLY állították össze s e tekintetben munkáikra utalok. Rudabányától Alsótelekes községig mintegy 4 km hosszúságban széles és mély árokszerűleg nyúlnak el a Borsodi Bányatársulat külszíni feltárásai, amelyek a Rudabánya feletti hegygerincen néhol 70—80 m mélységre hatoltak le. Ezek közül legszebb és a legtanulságosabb feltárások az ANDRÁSSY- I— III, a VILMOS- és a BRUIMANNbányák. A bányák általános geológiai és települési viszonyait az 1. ábra szelvénye tünteti fel, amelytől azonban majd minden szelvényben találunk a részletekben eltéréseket. A bányaterület csapása egybeesik az egész hegyvonulat csapásával, tehát 1—2 hora. A bányák nyugati oldalán tektonikai vonal húzódik végig, amelynek mentén a werfeni rétegek, sőt a ViLMOS-bányában a dolomit van a felszínen. Éppen ezen bányában lehet legjobban látni, hogy a tektonikai vonaltól keletre a werfeni rétegek magasabb helyzetben fordulnak elő úgy, hogy a tekto-
