Szakáll Sándor szerk.: A rudabányai vasérctelep a korai szakirodalomban 1882-1939 (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi füzetek 22-23., Rudabánya, 2001)
Koch A.: A Rudabánya-Szent-Andrási hegyvonulat geológiai viszonyai
134 KOCH ANTAL. nak közepén végig fehér calciterekkel átszőtt sötétszürke mészkőnek padja vonul, melyet útkavicsozás czéljára különösen lefejtenek. Az összes rétegek dűlése kb. 60° DK. Ugyanaz a quarczporphyr, mely itten főképen mint az óriási conglomérat zárványa jelentkezik, ezen föltárással szemben, a Bodva folyó bal partján emelkedő Dunnatető tövében kis hegykúpot alkot, mely a bécsi földtani intézet részletes földtant térképén helytelenül melaphyrnak van jelölve. Ez nem egyéb, mint a Bodván túl jelentkező tömegkőzet-törmeléknek a kitörési pontja, vagyis a quarczporphyrnak egy kis tömzse. Itten még a legüdébb állapotban kaptam kézi példányokat a kérdéses tömegkőzetből. A szalonnai quarczporphyr leírása. Az imént említett kis kúpnak kőzete középporphyros szövettel bír. Barnászöld, fénytelen, tömör, szálkás törésű alapanyagában 2 + 7 m j ni nagyságú fehér kaolinos földpát kristálykák elég sűrűn vannak kiválva. Közöttük jóval ritkásabban elszórva mák-kölesszemnyi szürke quarcznak kristályszemei csak kézi nagyító alatt tűnnek föl. Ittott még rozsdafoltok tarkítják a kőzetet. Sósavval csak gyenge, múló pezsgés áll be. Mikroskop alatt világos fahéjbarnás áttetsző alapanyaga polározott fényben mikrokristályos mozaik képét mutatja. A kiválott földpát kristálymetszetek erősen kaolinosodvá szintén tarka színekben polározódnak, de nagyobb egyszínű üde foltok is mutatkoznak bennök, ikersávoknak semmi nyomával. Ezen viselkedésük után valami orthoklasra szabad következtetni, de melynek sorát a nagy mállottság miatt nem lehet már meghatározni. A quarcz metszetei víztiszták, sok zárvánnyal és erősen legömbölyödöttek. Valamely színes elegyrésznek semmi nyomát sem vettem észre. A kevésbbé üde példányoknak alapanyaga világosabb szürkészöld, de éppen olyan tömör és szálkás törésű, mint a legüdébbeké. Mikroskop alatt a leírt ásványkiválásokon kívül ezekben sem láttam színes ásványt, csupán egy földpátmetszetben tünt föl egy kis fűzöld ásványdarabka mint zárvány. A durva conglomeratnak kerekded porphyrzárványai többékevósbbé mállottak, jóval világosabb színűek és sósavval az erősen kaolinos földpátok körűi élénken pezsegnek, a mi bő calcit-