Szakáll Sándor szerk.: A rudabányai vasérctelep a korai szakirodalomban 1882-1939 (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi füzetek 22-23., Rudabánya, 2001)

Schmidt S.: Baryt és Cerussit Telekesről Borsodmegyében

b h b h m obs. cale r (010 . 130) = cire. 28° 30' —" . 28° 39' 20" m (010 . 110) = 58° 31' 50" '. 58° 37' 5" m (010 . 1Î0) = 121° 47'20" . 121° 22' 55" i (010 . 021) = 34° 36' 40" . 34° 39' 58" p (110 . 111) = 35° 45'—" . 35° 45'48" (021 . 110) = 115° 23' 10" . 115° 21' 34" m Az ikerállásban levő egyénnél : a . b (100 . 010) = 90° —' —" . 90° —' —" b . i (010 . 021) = 34° 41.' 30" . 34° 39' 58" Az ikerszögekből : obs. cale. Auct. b . // = 62° 47' 30" . 62° 45' 50" // . a' = 152° 54' 30" . 152° 45' 50" m . b' 4° 9' —" . 4° 8' 45" i . ï = 50° 43' 20" . 50° 43' 9" Hasonló, csak az r alakot nélkülöző ikret ismertet Kokscharom Rifldersk bányából (Altai) — Mat, Bd. VI. p. 112. Taf. LXXXI. Fig. 26. — úgy Sclirauí Bleistadtról és Badenweilcrről (Atlas, Tal'. XLI. Fig. 14). Egy víztiszta nagyobb kristálynál, mely az a, m, r, p

} i, k, x alakok kombinácziójából áll és a brachytengely szerint dóma alakúan nyújtott, az m szerinti II. egyénnek keskeny, de lenyes lapocskákban behelyezkcdett r" és i' alakjait észleltem, különben az egész habitus ikerre épen nem emlékeztetett. Ide vonatkozólag említhetem a következő ikerszögeket: obs. calc. Auct, m . r" = cire. 25° —' —" . 24° 30' 35" v . f = 3° 33' —" . 3° 33' 38" . r = 50° 41' 30" . 50° 43' 9" m . i_ = 64° 35' —" . 64° 38' 25" A normális állású egyén többi szögei : obs. calc. h . i (010 . 021) = 34° 39' — " . 34° 39' 58" í . z (021 . 041) ==-• 15° 23'40" . 15° 35' 30"