Szakáll Sándor szerk.: A rudabányai vasérctelep a korai szakirodalomban 1882-1939 (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi füzetek 22-23., Rudabánya, 2001)
Koch S.: Adatok Rudabánya oxidációs övének ásványaihoz
KOCH SÁNDOR. A redruthit és a kovellin az Andrássy II. bánya oxidációs övében előforduló és elsődleges rézérceket még tartalmazó darabokból készült metszetekben mindig megtalálhatók. Míg a redruthit egyes példányokon szabad szemmel is jól megfigyelhető, a kovellin mindég csak ércmikroszkóp alatt észlelhető. A redruthit oxidációja közben kovellin és kuprit keletkeznek a következő egyenlet értelmében : 2Cu 2 S+0=2CuS-\-Cu 2 0 A kwprit egyrészt téglaércet alkot limonittal, másrészt kristályos-szemcsés szerkezetű, vékonyabb-vastagabb erek alakjában hálózza keresztül-kasul az alapanyagot és a benne elszórt szulfidos ércmaradványokat. Legelőször a pirit kristályait szorítja ki. A még elváltozatlan kalkopiritba ós bornitba benyúló piritkristályok nagyrészt már kiszorultak. A durvaszemű mészkő kristályainak kiszorítása a hasadási romboeder lapjai mentén halad előre. A téglaérc alkotta alapanyagban gyakori a kuprit pompás képet nyújtó ritmikus kiválása. A kristályos-szemcsés kupritsávok az alapból erős relieffel emelkednek ki. (IX. tábla, 4. kép.) Az Andrássy II. bányarész kalciterek átjárta földes limonitjának üregeiből az utóbbi évek folyamán a kupritnak feltűnően szép, 1 mm—4 cm nagyságú fenn- és bennőtt kristályai és kristálycsoportjai kerültek elő. A kitűnően fejlett, mindenkor oktaederes kristályok éleit gyakran tompítják a rombtizenkettős keskenyebbszélesebb sávjai. A hexaeder-lapocskáit ezzel szemben csak ritkán, akkor is hiányos kifejlődésben észleltem. A szépségükben a chessy-i kuprit-kristályokkal versenyző példányok keletkezése feltehetőleg a következő folyamat eredménye : WuSOt+ZFeSOi+HiO^Guß+FesiSOJz+HjßOi A fölös mennyiségben jelenlévő ferroszulfát azonban a keletkezett kupritot részben rögtön rézzé redukálta. Alig találunk kupritkristályt, mely termés rezet ne tartalmazna. Nagyobb részüket gazdagon szelik át a szabálytalanul elhelyezkedett rézlemezkék. Gyakoriak közöttük a termésróz igen szép vázkristályai. (X. tábla, 5. kép.) A barnavaskőben bennőtt, valamint a téglaórcen és mész-
