Szakáll Sándor szerk.: A rudabányai vasérctelep a korai szakirodalomban 1882-1939 (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi füzetek 22-23., Rudabánya, 2001)

Koch S.: Adatok Rudabánya oxidációs övének ásványaihoz

A ÍM TOK RUDABÁNYA OXIDÁCIÓS ÖV ION EK ÁSVÁNYAIHOZ. 869 ^ tulajdonában levő bánya vasérctermelése az utolsó három évben a következőképpen alakult : 1936. barnavaskő 251,026 tonna, sziderit 26,777 tonna 1937. « 255,856 « « 29,190 « 1938. « 252,781 « « 32,509 « Mint az adatokból látható, elsődleges vasércet ma is még aránylag kis százalékban szolgáltat a bánya. Azok a másodlagos rézércek, melyek a kisipar keretén belül űzött bányászat korában Budabánya anyagi jólétének alapját alkották, ma jelentéktelen mennyiségük miatt nem hasznosíthatók. Azonban mint ásványtani érdekességek ismertté tették bányahelyünket szakemberek előtt. Rudabánya oxidációs övének néhány újabban előkerült, érdekesebb járulékos ásványával óhajtok dolgozatomban foglalkozni. A campili mészkőben fekvő, metaszomatikus eredetű vasérctelep nyugatról, Rudabányától kelet felé Alsótelekig húzódik. Geológiai viszonyaival behatóbban KOCH ANTAL, (1) PÁLFY MÓR(2) foglalkoztak. A bányahely történetét és bányászati viszonyait MADERSPACH LIVIUS, (3) KERPELY ANTAL (4), GUCKLER GYŐZŐ (5) és HAHN KÁROLY (6) dolgozták fel, míg egyes ásványaira vonatkozó adatokat TOKODY LÁSZLÓ, (7) PAPP FERENC(8), KERTAI GYÖRGY (9) és BRUMMER ERNŐ (10) értekezéseiben találhatunk. A bányahely elsődleges érce a metaszomatikus eredetű, friss állapotban világosszürkés színű, egyenletesen apró szemcsés sziderit, melyet meglehetős gazdagon bariterek járnak át. A sziderit tömött, sem kristályait, sem kristálycsoportjait nem ismerem e bányahelyről. Jól csiszolható, gyakoriak azonban az alapromboederes kihasadozások. Szemcséinek mérete 2—5 mm, a szemcsehatárokon világossárgás bolső reflexek láthatók. Átlag elemzése szerint az érc 35-82% FeO-ot és 0-20% CuO-ot tartalmaz. A szideritben rendszertelenül elszórt szulfidos ércek közül a 'pirit a legidősebb. Idiomorf, rendszerint hexaederes bennott kristályai a megvizsgált példányokon az 1—3 mm-es méreteket nem haladják meg. Rideg, csiszolás alkalmával a kristálykákból gyakran töredeznek ki szemecskék. A környező ércekből eró's relieffel emelkedik ki.