Szakáll Sándor szerk.: A rudabányai vasérctelep a korai szakirodalomban 1882-1939 (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi füzetek 22-23., Rudabánya, 2001)

Kertai Gy.: Rudabánya oxidációs zónájának új ásványai

Rudabánya oxidációs zónájának új ásványai 23 kristályok határvonalai élesek ós niéjrhetöik. A mért és számított szögadatok összehasonlítva a következők: mért számított (201) : (001) = 6l°30' 62° 18' (Til) : (111) 64°45' 63°57' A 3. a) ('s b) ábra a két legnagyobb kristályt felére kicsinyítve tünteti f till - — A fényképfelvételeket Woher József tanár úr voll szíves készíteni. 1 a b ÉÉÉ Piff. 'l'>, ábra. Réz-kuprit-maJachit kristályok. Ezek a háromzónás kristályok a, réz oxidációs p a ragen ez isinek remek példái. Az egyik darabon S—í> mm-t is elérő szép malachit-oktaéderek csoportja nőtt fenn A malachit-kristályokat eltörve az élénk zöld szín alól kuprit ós ezen belül a termé:-.- réz oktaéderei tűnek elő. A nagy 'kristályokon a kuprit tömege az uralkodó. A darab alsóbb részein a réz ágas-hogas formáira a kuprit és a malachit nemcsak oktaéderek, hanem kisebb 3—4 mm-es hexaéderek alakjában is telepszik. E darabok keresztmetszetén tanulságosan látjuk a kémiai pszeudomorfózu-képződés folyamatát. Amint a vázlatrajz ábrázolja (5ábra) a rézoktaéder kifelé oxidálódva •kuprittá alakul s a létrejött kuprit a felületén már szénsavas málást szenvedve malachitosodik• Ha. már most a folyamat valamelyik nyíl irányában teljesen végbemegy, akkor jön létre ,a réz utáni kuprit-, illetőleg a kuprit utáni ma 1 a eh i t - psze u d om o rf óza. A rezet minden oldalról körülveszi a kuprit. A tömött kuprit sokhelyütt kis rézszemecskéket zár magáiban. Tehát a réz az idősebb; s e réz nem a kuprit redukciója útján keletkezett. Az ismert rézrkuprit-eftőfoiKhüások nagy része az utóbbi genezis szerint jött létre. A rudabányai réz ugyancsak létrejöhetett kuprit redukció eredményeként, azonban ezt, a réznél idősebb kupritot darabjainkon sehol nem találjuk. Az eddig ismert kupritok tehát a réz oxi-