Szakáll Sándor szerk.: A rudabányai vasérctelep a korai szakirodalomban 1882-1939 (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi füzetek 22-23., Rudabánya, 2001)

Guckler Gy.: Rudobánya vidékének bányászati fejlődése

Földtani Értesítő KIADJA A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT. Cserkeszük: INKEY BÉLA és SCHMIDT SÁNDOR titkárok. Megjelenik * lársulal szak üléseit kiivetö vasárnapokon. — ti lolyóiratot a társulat runde« tagjai a „földtani Kil/.li'iny-'-nvel rpyiitt díj nélkül kapják, előfizetők a „földtani Közlöny" mellett ci-'y úvro 1 o. i. (Hiti ; külön eliiiizutési ára egy évfolyamra 1 IVt u. é. - A folyóiratot és a társulatot illető minden küldeményt a társ. titkár •Âgakoa [Butl*|iesl| nemz. Mnzeuin] czimezve kérünk küldeni. III. évfolyam. Budapest, márczitis, 1882. ,y. szánt. Rudobánya vidékének bányászati fejlődése. öuckler ttyöztitöl. Rudobánya Borsodmegyc felső részében jelenleg egy alig néhány száz lakost számláb* kis község, mely rég elmúlt időkben bányászatilag nevezetes szerepet játszott. Dr. Wenezel Gusztávnak a hazai bányászatra vonatkozó becses dolgozatai szerint Rudobánya vidékén a bányászat már a XIV. században virágzott és a mai jelentéktelen falu 137Sban mint önálló bányaváros szerepelt. Akkori felvirágzásának okát leginkább abban találhatjuk, hogy a bányaművelési joggal felruházott földesúr, e jogát a községre átruházván, ezt a királyi bányavárosok mintájára és királyi helybenhagyás mellett, bizonyos szabadságokkal ruházta fel. Rudobánya akkori bányászatának fontosságát azon körülmény tehát kétségen kiviil helyezi, hogy a felső magyarországi bányavárosok közt szerepel. A felső magyarországi bányavárosok voltak : Gölniczbánya, Szomolnokbánya, Rudbánya (Rudobánya), Jászé, Telkibánya, Rozsnyó és Igló, melyek közt Gölniczbánya, Szomolnokbánya és Igló királyi bányavárosok voltak, a többiek pedig magánbirtokosok földjén feküdtek. Ezen városok 1487-ben Kassán gyűlést tartottak és itt statutumi alakban állapították meg különös bányajogukat, mely azonban a mohácsi vész által okozott zavarokban soha gyakorlati alkalmazást nem nyert és végre feledékenységbe merült. Midőn igy azt látjuk, hogy Rudobánya vidékén a bányászat már a XIV. és XV. századokban virágzott, esak a legnagyobb sajnálattal vehetjük tudomásul azt, hogy erről részletes tudósítások korunkra nem jutottak. Földtani Értesítő III. évf.