Borovszky Samu: Szendrő vára (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi füzetek 20., Rudabánya, 2000)

SZENDRŐ VÁRA. — Borovszky Samu 1. tagtól: — A Boldva folyó mellett Borsod vármegyének két nevezetes vára emelkedett : Borsod, melytől a vármegye nevét vette s mely ősi szerkezetében már Szent István korában fennállott, s tőle északra Szendrő, mely noha századokkal később épült, sokkal jelentősebb szerepet töltött be az ország és a vármegye történetében, mint amaz. E vár keletkezéséről, építőjéről alig tudunk valamit. Kezdetben itt igénytelen falucska volt, mely első Szend nevű birtokosáról nyerhette nevét, ki a Boldva folyó e pontján révet állíttatott s róla nevezték el azután Szend-révének (Zend-rewe), a mely nevet a közhasználat idővel Szendrővé változtatta. Hihetőleg ugyanaz a birtokos volt az, a ki nevet adott a borsodvármegyei Szend (később Rakacza-Szend) s az abaujvármegyei Alsó- és Felső-Szend falvaknak. Szendrő 1317-ben merül fel először, a mikor tizedét, mely az egri káptalant illette, Márton egri püspök tisztjei és adószedői lefoglalták s az ebből keletkezett perben Tamás esztergomi érsek e tizedet a káptalannak visszaítéli.

1

) A püspök, ki annyira teljesen pörvesztes lón, hogy az érsek örök hallgatást parancsolt neki, 1319-ben csakugyan végleg lemond a tizedről s azt a káptalannak visszabocsátja.

2

) Ki volt akkor a falu birtokosa, arról semmiféle értesülést nem nyerünk. 1332-ben is megjelenik mint határos helység, a midőn Apczi i) Fejér VIII. 2, 680. ä

) U. o. VIII. 2, 234. M. TUD. AKAD. ÉRTEK. A TÖRT.-TUD. KÖR. XXII. K. 2. SZ.