Szemán Attila: Hagyományos nyíltlángú bányamécsesek Magyarországon (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi füzetek 19., Rudabánya, 1999)

Noha az. elmúlt évtizedekben, sőt mondhatni, az utóbbi évszázadban, már nem egy írás jelent meg a bányamécsekkel kapcsolatosan, mégis ennek a tárgytípusnak több aspektusa mindeddig kifejtetlen maradt

1

. A régebbi szakirodalomban kiemelkedő jelentőségűek Fai 1er Jenőnek a bányavilágítás egyetemleges fejlődéstörténetéről írt alapvető munkái.

2 A ..fcjlődéslörténef' fogalmának megfelelően elsősorban a bányavilágításra használt eszközök működési elvének fejlődésére fektette a hangsúlyt. Érthető, hogy főként a biztonsági lámpák újításokban gazdagabb területével foglalkozott, s a régebbi, primitívebb technológiával előállított, kézenfekvőbb működési elvű bányamécseknek kisebb teret szentelt. Munkámban ezért a régi. nyílt lángú mécsesek a fajtáival kívánok foglalkozni. A BÁNYAMÉCS M TNT VILÁGÍTÓESZKÖZ A bányamécsesek legkorábbi, s a legtovább használt rétegét a nyíltlángú. faggyúval vagy olajjal fűtött mécsesek jelentik. Hazai gyűjteményeinkben legrégibbek a római agvagmécsesek (1-2. kép). Zárt olajtartálya, folyékony fűtőanyag használatára készített, kis méretű lámpák 1. kép ezek Egyáltalán nem nevezhetőek speciálisan bányalámpának, de nyilvánvalóan a pannóniai és dáciai bányákban is hasonlókat használtak a római korban. Erre nem elégséges bizonyíték, hogy Téglás Gábor a feltételezett bányászok sírjaiban mécseseket talált, hiszen ez egy egészen ál-