Szemán Attila: Hagyományos nyíltlángú bányamécsesek Magyarországon (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi füzetek 19., Rudabánya, 1999)

része pedig egyértelműen a kerek tálkás XVII. századi bányamécsest formázza, sőt annak kengyele is megtalálható a fedélre forrasztva. Bár a szorosan vett szerszámok, mint bányászék, kalapács, csákány stb. között nem tarthatták számon a bányalámpát - hiszen nem volt szerszám -. tulajdonképpen a legfontosabb munkaeszköze volt a bányásznak, hiszen nélküle még beszállni sem tudott a bányá35. kép ba, dolgozni pedig végképp nem lehetett volna világítóeszköz hiányában. A bányamécses a legfontosabb bányászszimbólumon, az ék-kalapács bányászjelvényen is megtalálta a helyét. Az egyik legrégibb ismert olyan jelvény, ahol az ék és a kalapács kereszteződési pontjába felakasztva láthatjuk a mécsest, egy német feliratos, festett üvegpoháron található, mely 1671-ből származik (33. kép).

1

'' A Selmeci Ifjúsági Kör 1878-ban készült zászlaján a bányászati kar címerpajzsában ilyen bányászjelvény szerepel (34. kép). A múlt század második felének, végének bányászati érmein a többször egészen bonyolult, sok eszközből összeállított bányász-kohász jelképeken is mindig megtaláljuk (35. kép).

4 A XIX. század második felétől hazai bányászjelvényeinken azonban az ék-kalapács bányászjelvényre akasztott bányamécs vált általánossá. Többek között a bányász szakszervezet máig használt jelvényén ilyen formában találhatjuk meg (36. kép). Tehát a bányászat legfontosabb jelképei közt foglal helyet A pozitív erők. a világosság, a haladás jelképe, mely a bányászéletben évszázadokon keresztül nagyon fontos szerepet töltött be. Mécseseink ma a gyűjtők szemében kívánatos régiségnek számítanak, de a különböző szakirányú múzeumi gyűjtemények anyagában is megtalálhatók. A bányászok otthonában szívesen látott történeti ereklyék, s ami talán a legfontosabb: mindenhol felhívják a figyelmet egykori bányászatunk nagyságára, s népszerűségük folytán egyre több érdeklődőt tesznek a bányászat barátaivá.