Szemán Attila: Hagyományos nyíltlángú bányamécsesek Magyarországon (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi füzetek 19., Rudabánya, 1999)

es kétoldalt csatlakozó kengyele volt. Hasonlóan előfordult az egyébkent Westjáiiáhan használt ..békaalaki'f mécses is (26. kép). Léteztek különböző lángvédő lemezek, illetve vetítőernyők. Egyes esetekben ezek mindkét funkciót is elláthatták. A Dcmjén-félc hirdetésen (23. kép) láthatunk is egy ilyen lemezzel felszerelt változatot. Előfordulásuk azonban legfeljebb szórványos lehetett, nagyon kevés maradt fenn belőlük A huzatosabb helyeken bizonyosan használtak viharlámpaszcríi dobozos mécseseket vagy gyertya lámpásokat is. Ezek azonban soha sem váltak általánossá vagv jellemzővé hazai viszonyaink közölt A leírt mécsesek készültek sárgarézből is. melyek dekoratív és korió/.ióálló mcgielcnésük mellett a mágneses erőtérre érzékeny kompasz közvetlen közelében is használhatók voltak. Ezért máig vitatott, hogy a sárgaréz mécsesek tiszti példányok, vagy bányamérők által használtak voltak-e

9 Valószínűleg mindkét feltevés igaznak tekinthető Technikailag sargarézlcmezből. illetve öntött sárgarézlapokból falcolással vagy keménv forrasztással állították elő ezeket a lámpákat, éspedig gyárban és a bányakovácsok műhelyeiben egyaránt. A tartozékok közé számíthatjuk még a különböző alakú, tartalékolaj szállítására használt edénykéket Ezek különösen a kisebb méretű mécsesek esetében voltak fontosak Hogy milyen szívósan őrizték az olajmécscsck szerepüket a bányák világában, azt jól illusztrálja a a Wolf & Friemann zwickaui cég gyártmányinak 1907-cs katalógusa. Ez a ceg köztudottan elsősorban saját szabadalmaztatást! benzin biztonsági lámpáii gyártotta, s ezen túl. az elsők között, nagyon is keresett karbidlámpán. Mégis mindemellett még olajmécsesekel is kínált (27. kép). Hosszabb időn keresztül tehát párhuzamosan használták c mécseseket a karbidlámpákkal, melyek csak az I. világháború után szorították ki a bányákból a régi.