Poda Nicolaus: A selmeci bányagépekről (Prága 1771) (A Bányászat, Kohászat és Földtan Klasszikusai 10., Miskolc, Rudabánya, 2002.)

nek hiányában a külszínről 80,8 m magas víz­oszlop hozza működésbe. A legutolsó vízbevezető cső a felső tartály tetejétől 2,8 cm-rel áll magasabban. A vas szállítócsövek 32,3 m hosszúságú­ak, átmérőjük 8,4 cm, vastagságuk pedig 2,8 cm. A bányavíz víztartálya az alsó tartálytól legalább 4 m-rel magasabban van. Beindítás és a gép működése Az alsó tartály mindkét csapját megnyit­ják. Az egyiken befolyik a bányavíz, a másikon pedig a levegő távozik mindaddig, amíg a tar­tály meg nem telt, és a víz már kezd kifolyni belőle. Ekkor a gépkezelők elzárják a csapo­kat, és egy láncra erősített kalapáccsal jelt ad­nak a felső tartálynál ügyelő kezelőnek. Ez rögtön megnyitja a lánccal összekapcsolt két csapot, hogy a hajtóvíz a bemenőcsöveken keresztül a felső tartályba hatoljon. A víz által összenyomott levegő pedig a szűk csövön ke­resztül a bányavízre hat, és azt a szállítócsövön át a Szentháromság altáróba emeli. Ha a gépkezelő a felső tartálynál észre veszi, hogy a bányavíz a legfelső csövön át már nagy zajjal, sok levegővel távozik, a lánc

Next

/
Oldalképek
Tartalom