Poda Nicolaus: A selmeci bányagépekről (Prága 1771) (A Bányászat, Kohászat és Földtan Klasszikusai 10., Miskolc, Rudabánya, 2002.)

Az ötödik a hideg vízzel a hengerbe érkező nedves levegő kivezetésére szolgál. Az utóbbi három nyíláshoz tartozó csövek a hengeren kívül fémszeleppel vannak lezárva. A rézből készített kazán (18. ábra) köbtartalma 13,6 m

3

, vízmértékben mérve pedig 13582 liter. A szivattyú hengerek a szivattyúrakatokban 16,8 cm-esek. A gép beindítása és teljesítménye Amint a kazánba a megfelelő mennyiségű vizet betöltötték, és a tűz is már elegendő idő óta ég, fentről záróvizet engednek a dugattyútárcsára. (A gép nyugvó helyzetében ugyanis az aknában lévő szerkezetek súlya miatt a dugattyútárcsa a legmagasabb helyen áll.) Az üst és a henger között lévő gőznyílás nyitva van, így a gőz a hengerbe beáramlik, kiszorítja a nedves levegőt, és felmelegíti a dugattyú felett lévő záróvizet, melyet aztán egy kehelybe és csövekbe vezetnek, hogy lezárhassák azokat a nyílásokat, amelyeken át majd a bemenővizet és a levegőt újra eltávolítják. Ezek után addig várnak, amíg a gép maga meg nem adja a sajátos jelzést a beinduláshoz, vagyis amíg a gőzcső kifúvó szelepén át a gőz egy csattanással ki nem tör; ilyenkor a gép kezelője - akit tűzmesternek is neveznek -