Poda Nicolaus: A selmeci bányagépekről (Prága 1771) (A Bányászat, Kohászat és Földtan Klasszikusai 10., Miskolc, Rudabánya, 2002.)

A nyomócsövek puha fából vannak, 4 m hosszúságúak, 8,4 cm vastagok, 14, 17, 20 vagy 25 cm szélesek; a vízoszlop magasságának megfelelően 8-30 vasgyűrűvel is meg vannak vasalva. A szívócső puha fából készült, 270-400 cm hosszú, 8,4 cm vastag, az alsó végén 8-11 cm széles, felül egy lappal, ill. csapószeleppel van elzárva; ez utóbbi két marhabőr korongból áll, melyek fémlemezzel és csavarral vannak megerősítve. Egy közepes szivattyúrakat 16 m, egy nagyobb 30-36 m magas; a szivattyúrakat magassága a szivattyúhenger nagyságától függ. A gép hatékonysága Ha a dugattyú a magasba emelkedik, akkor a víz a külső légnyomás hatására az aknafenékről (zsompból) a csapószelepen át a szivattyú-hengerbe tódul, ha a dugattyú lefele mozdul, akkor a víz a dugattyúlap nyílásain keresztül áthalad a tömítő betét fölé, majd a dugattyú megismételt mozgásával a vizet az utolsó nyomócsőbe emeli, melyet egyébként kiömlőcsőnek is szokták nevezni; a víz ezen keresztül távozik.