Poda Nicolaus: A selmeci bányagépekről (Prága 1771) (A Bányászat, Kohászat és Földtan Klasszikusai 10., Miskolc, Rudabánya, 2002.)
A könyvről és szerzőjéről Poda Nicolaus Bécsben született, s 75 éves korában ott is hunyt el (1723-1798). 1741-ben lépett be a jezsuita rendbe. A grazi egyetemen bölcsészeti doktorátust szerzett (1757), majd matematikát tanított Klagenfurtban és Linzben, majd Grazban az egyetemen. Itt természettudományi múzeumot alapított, s a csillagvizsgáló igazgatója is volt. A jezsuita rend feloszlatása idején a Selmecbányái akadémia matematika-fizika-mechanikai tanszékének professzora (1765-1771). Ezután Bécsben élt. 1786-ban a Born-féle amalgamáló kísérletek berendezéseinek gépészeti tervezője, a Societät der Bergbaukunde egyik alapítója. A könyvben foglalta össze Poda professzor mindazokat az ismereteket, amelyeket a selmeci akadémián tanuló hallgatóknak el kellett sajátítaniuk a bányászatban használatos gépekről S mivel ezeknek tökéletes tárháza Selmecbányán megtalálható volt, Poda a különböző munkahelyeken fölállított gépeket ismertette egyedi pontossággal. Természetesen, ezek a gépek-berendezések akkor nem műhelyekben, sorozatgyártásban készültek, hanem adott helyre (aknaszájhoz, földalatti vágatokban, akna-táró keresztezésnél stb.), adott méretben és adott teljesítménnyel stb. A részletező leírásokból azonnal szembe is tűnik, hogy az azonos típusú gépek teljesítménye és energiafelhasználása közel sem azonos, pl. a leírt gőzerejű gépeknél: Magdolna akna 1738 Fischer von Erlach 858 m 3 /nap emelés, József akna 1733, 1738 Fischer von Erlach 426 m 3 /nap emelés, Königsegger akna 1758 J.K. Hell 410 m 3 /nap emelés.
