Agricola Georgius: Bermannus, avagy beszélgetés az ásványok csodálatos világáról (Basel 1530) (A Bányászat, Kohászat és Földtan Klasszikusai 8. Miskolc – Rudabánya, 1994)

G. A. Bermannus

AÍ4EV71/5: Jó korÁn felkelünk, sót h A szükség lenne rÁ, ÁtvirrAsztjvik AZ egész éjSZAlíÁt. DERKÍA NNi/S: Külbök mAjb egy fiút, Aki felkölt benneteket, amikor itt lesz AZ ibejc. HA Agrico)^ new volnA most tÁvol, semmi nem okoznA neki nAgyobb örömet, mint hogy veletek menjen AZ olvAsztómühelyekhez, Amelyeket gyAkrAn fel szokott keresni. NAEV/V5: "NAgy kÁr, hogy ő tÁvol VAn most. De bA mÁr A szerencse öt irigyelte tőlünk, kérlek, lépj tc A kelvjébe. BERKÍANNUS Meg fogom mAJb ott mvítAtni nektek AZOICAÍ A bolgoIdAt, Amelyeket mÁr gyermekkorom ótA ismerek: rwbnüllik AtyÁm is bÁnyÁszember volt és SzÁszorszÁg fejebclmeinek A tizebszebője. S kérlek benneteket, kogy ti AbjAtok mAJb megfelelő és lAtin neveket ott A bolgoknAk, kA én nem tvibnék. Most pebig Isten veletek! NAEV/1/& Isten vclcb, BermAnnvis!