Agricola Georgius: Bermannus, avagy beszélgetés az ásványok csodálatos világáról (Basel 1530) (A Bányászat, Kohászat és Földtan Klasszikusai 8. Miskolc – Rudabánya, 1994)

G. A. Bermannus

Vitrwvivís mégis többre becsei AZ ÁsvÁnyinÁl - egyenlő részben összekeverik vöröskrétÁvAl és megpörkölik. BEKKiANNVR Azt sem könnyen hinném el, hogy cz AZ ÁsvÁny, Amelyet mvrtAttAm nektek, renbelkezik minöAZökkAl A hAtócrőkkel, Amelyeket Dioscoribés twlAJbonit neki: ezért kát elállók A véleményemtől. NAEV/V& llvjen könnyen megbÁtrÁlsz tebÁt? Pebig mi AÍTA készültünk, bogy keményen küzbjünk vei eb. BEKKiA

NN K/S: Tessék csAk, IwcolJAtok én AzonbAn nem fogok cllcnÁllni. ANCON. Akkor mi sem fogvmk bArcolni, biszen VAb, több, mint embertelen bolog tovÁbb böfköbni lÁnbzsÁkltAl Azt AZ embert. Aki könyörögve veti mAgÁt A lÁbAink elé és békét Al<Ar. SzÁmvinkrA elegenbő, bogy érveink súlyÁtól clbAgytAb ÁllÁspontobAt. ( Iff )