Agricola Georgius: Bermannus, avagy beszélgetés az ásványok csodálatos világáról (Basel 1530) (A Bányászat, Kohászat és Földtan Klasszikusai 8. Miskolc – Rudabánya, 1994)

G. A. Bermannus

áron kAsonlósÁg következtében ker­ült bele A nevébe, kogy A mAcskÁk szeme ís világít éjszAka, VAgy Azt AltArfÁk jelezni ezzel A SZÓVAI, kogy kAszontAlAn és kAsznAvekctetlen ás­vány. A kAszon semmiféle gyümöl­csével sem szolgál wgyAnís Azoknak, Akik kiolvAsztjÁk, mivel teljesen megemészti A tűz. NAEVIK/S: V/gvj tűnik, mintkA A természet A föld legbelső rejtekeiben önmAgÁt gyönyörködtetné ezekkel A rendkívül szép színekkel. Én A mA­gAm részérő) Azon A véleményen vAgyok, kogy ez nem kevésbé cso­dÁlAtrA méltóbb AnnÁl, mint Ami­kor A természet különféle színekben pompázó virÁgoltAt teremt. De hát­ra VAn még, kogy megmutAsd ne­künk A rea)gárt és A melAntcritet. BEKMANNK/S Plinius Azt írja, kogy reAlgÁrt AZ ArAny- és ezüst­bÁnyákbAn leket tAlÁlni. NAEV/K/S. Emlékszem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom