Agricola Georgius: Bermannus, avagy beszélgetés az ásványok csodálatos világáról (Basel 1530) (A Bányászat, Kohászat és Földtan Klasszikusai 8. Miskolc – Rudabánya, 1994)

G. A. Bermannus

BERMANNi/S Az ezüstművesek AZ ilyen fajtájú ezüstöt, Amely rwbniílkk A SAjÁt színében ragyog, olvASztott ezüst gyanánt veszik meg, be úgy, hogy minden vmciÁjÁból IcszÁmitAviAk egy fél brAckmát. Ezt a fél brAck mányi mennyiséget pebig Azért szokták nekik Ajánbékozni, mert AZ ezüstköz - Amint Azt ti mAgAtok is láttátok gyAkrAn kozzátApAb vAtamely része AnnAk A kőzetnek. Amelyről levágták. A mieink ezenkívül - bár Plinius erről sem tesz említést sokszor tAlálnAk igen vékony tisztA ezüst lemezkéket is. Amelyek VAIAmilycn kőzetféleséget vesznek körül: ezt itt látk At játok. NAEV/i/S Most már ki merem jelenteni, kogy "NémetországnAk minden más országnai több és kiválóbb ezüstje VAn. BERKÍA NNi/S: Teljesen úgy vélckebsz, AkogyAn én. És ez a termésezüst egyszer vesszőcskék, másszor pedig kAJszálAk formájábAn