Zsámboki László szerk.: Péch Antal (1822-1895) kisebb munkái (A Bányászat, Kohászat és Földtan Klasszikusai 7., Miskolc – Rudabánya, 1993

A tudományok haladásának befolyása a selmeczvidéki bányamívelésre

mellett— még igeu messzire vau attól, bogy a bányából a kézzel fúrást úgy kiszorítsa végképen, a mint kiszorította a repesztöpor a véső munkát! Egyébiránt alig lehet a felől kételkedni, hogy e czél elérése előbb-utóbb sikerülni fog. és egy ügyeSj gépész oly fúrógépet fog szerkeszteni, mely nemcsak gyorsabban, de jelentékenyen olcsóbban is dolgozand, mint az ember; ekkor azutáu az újkori hatalmas repesztő szerek segélyével egy uj fényes korszaka nyílik ismét a bányászatnak ! 2. A selmeczi bányászok munkájának egy másik fő akadályát képezte mindenkor és képezi mostan is a víz; mely mindenütt bőven fakad épen ott, hol a bányász fáradságának jutalmát aratni remélheti. A nemes fémeket rejtő érezek ugyanis a hegységek egykori hasadékaiban rakódtak le több-kevesebb jncddö kőzettel együtt, és e hasadékokat rendesen nem töltötte ki a belé rakódott anyag egészen, az üreseu maradt üregek pedig részint a fólszinről beszivárgó, részint alulról feltoluló vízzel vaunak telve; e hasadékok: a telérek, egyszersmind vízerek, s a mennyire kellemessé teszi víztartalmuk a bányavidéket vigan csörgedező forrásaival, annyira kellemetlen a hegy belsejében üreget vágó bányásznak a telér hasadékaiból kiömlő viz, mely a bányaüreg fenekét ellepve, ha élnem távolíttatik — folyvást emelkedik, és a munkást kiszorítja munkahelyéről. A báuyamívelés a legrégibb időkben a telérek kibúvásán kezdődvén, a bányamunkának akkori lassú haladásához mérve elégséges, de mostani igényeink szerint igen kis telkekben űzetett ; egy bányatelek szintes hossza csak 49 öl vala ; lefelé a telér dőlése irányában nem volt kitűzve serami határ, és addig mehetett mindenki, a meddig bírta legyőzni az akadályokat, melyek között a víz volt rendesen a leghatalmasabb, mert minden lábnyi mélyítéssel növekedett mennyisége, és nehezedett kiemeltetése, annyira hogy elébb-utóbb ő lett a győztes. A régi bányászok csak vedrekben vagy bőrtömlőkbeu húzták ki a vizet kézi erűvel, s még a XV. század elején is csak lóerővel s későbben vízerővel hajtott ilyetén vízemelőket találunk; 1446-ban említtetnek legelőszörKörmöczön az ilyen, vizkerékkel hajtott merítő művek, melyeket »kunst«-nak nevez-