Zsámboki László szerk.: Péch Antal (1822-1895) kisebb munkái (A Bányászat, Kohászat és Földtan Klasszikusai 7., Miskolc – Rudabánya, 1993

A Pallas nagylexikona bányászati szócikkeiből

Földíurás, mélyfúrás (bány., 1. a két képmellékletrf.K a told mélységébe behatoló csekély átmérőjű függőleges lyuk fúrása abból a célból, hogy a hasznosítható ásványok telepeit felkeressük ; a feltaláltakat megvizsgáljuk ; vízforrásokat v. kóolaj-telePoket megnyissunk ; artézi kutakat állítsunk elő, v. nedves földek vizeit elvezessük, és általában a föld kérgének alkotó részeit megvizsgáljuk. A F. bányászati célokra egy század óta van használatban ; Delhis 1770. megjelent bányatanában már megemlíti : szökőkutak előállítására azonbau már a XVII. sz. közepén használták Modena tájékán; a XVIII. sz. elején pedig Franciaország Artois megyéjében annyira el volt terjedve használata, hogy a szökőkutakat általánosan artézi kutaknak (1. o.) nevezték el. — A F.-nak sokféle módja van, melyeket 3 főcsoportba lehet összefoglalni aszerint, amint a fúrás 1. forogva, 2. ütve, 3. öblögetés mellett történik. A foroyva működő F. csak igen lágy kőzetben alkalmazható. A rudazat végére erősített vasból, vagy acélból készült üreges fúrót forgatható szerszám segítségével emberek forgatják ; a.'föld, homok, agyag, vagy márga a fúróban marad, s evvel együtt emelik ki a fúrt lyukból. A csekély átmérőjű és kisebb mélységre tervezett fúrólyukak helyreállítására igen egyszerű vékony vasrudakat használnak, melyeknek alsó végén van a vasvagy acél furó ; az egész szerkezet súlya, 22 mm. átmérőjű lyukak 'fúrására, nem több 7 kg.-nál. Nagyobb átmérőjű lyukak fúrására erősebb szer-