Zsámboki László szerk.: Péch Antal (1822-1895) kisebb munkái (A Bányászat, Kohászat és Földtan Klasszikusai 7., Miskolc – Rudabánya, 1993

A Pallas nagylexikona bányászati szócikkeiből

Péter miniszteri tanácsos állapította meg és 1862. az Erfahrungen im Berg- und Hüttenmännischen Maschinen-, Bau- u. Aufbereitungswesen c. munkájában tette közzé. L. Előkészítő eljárás, PÉCH. Ércesedés, azon kövesülési folyamat, midőn szerves anyagok egyes ércek által kövesíttetuek mog. Többnyire a pirít, hematit, ritkábban a szfalerit s egyéb ércek szoktak kövesíteni, helyesebben ércesítení. L. Kövületek. Ércíaj (bány.). A bányász és kohász a következő ércfajokat különbözteti meg: 1. a vegyületek alkotása szerint : a) termésfémeket ; b) kén, antimon és arzén vegyületeit a fémekkel, c) a fémek vegyületeit oxigénnel; d) ajod-és klorvegyületeket. 2. Az ércekben levő fémek szerint megkülönböztet : arany-, ezüst-, réz-, ólom-, cink- stb. érceket. PÉCH. . Ércfedezet, 1. Jegybankügy. Ércfekvet (bány.), réteges kőzetek rétegei között, ezekkel egyközüen fekvő érces réteg,"mely az egész formációval egykorú képződmény, gyakran tetemes vastagságú, de vastagsága néha gyorsan változik, ugy hogy az egész telep egy síkban fekvő lencsék sorozatának látszik. Főképen vas-,, réz-, ólom- és cinkércek találhatók órcfekvetekben,. melyek csak ritkán állanak egész vastagságukban használható ásványokból, az ércek rendesen csak be vannak hintve meddő anyagba, v. pedig tiszta ércrétegek váltakoznak meddő rétegekkel, PÉCH.