Zsámboki László szerk.: Péch Antal (1822-1895) kisebb munkái (A Bányászat, Kohászat és Földtan Klasszikusai 7., Miskolc – Rudabánya, 1993

A Pallas nagylexikona bányászati szócikkeiből

lassúbbakat ; e szerint tetszésünktől függ az osz­tályok számának szaporításával, az osztályozás tökéletességének azt a fokát érni el, melyet elérni szükségesnek tartunk. Az osztályozó csatornát egymással 60 foknyi szögletet képező két csatorna alkotja, melyeknek egyikében a zagy lefelé vonul, a másikban pedig fölemelkedni kénytelen ; a csa­torna alsó szögletétől keskeny hasadék nyúlik le­felé, mely keresztül furt csúcsban végződik, a le­ülepedett szemek ott kifolynak ós tovább vezethe­tők. E csatornák kezelése nem nehezebb, mint a tölcséreké, és ha jól vannak szerkesztve, igen tö­kéletesen működnek. A töményútésre szolgáló készülékek és eljárá­sok különböznek aszerint, amint az osztályozás szemnagyság szerint történt, vagy pedig együtt ülepedés szerint. Ha egyenlő nagyságú szemeket együtt hagyunk ülepedni a nagyobb fajsulyuak gyorsabban fognak ülepedni, mint a kisebb fajsu­lyuak, tehát ezektől könnyen elkülöníthetők. Ezt az elkülönítést az ülepítő szitákon végezzük, me­lyek ugy vannak elhelyezve két egymás mellett levő edény egyikében, hogy a másik edényben mozgó ramács gyorsan egymásután következő rövid lökésokkel vizet nyom rajtuk keresztül alul­ról fölfelé ; a szitán levő egyenlő szemű készletet a viz gyors lökése fölemeli, egy pillanatig lebegve tartja, a kisebb fajsulyuakat föl is viszi, a nagyobb fajsulyuak azonban részint a szitán maradnak, részint azonnal oda esnek, mihelyt a viz lökése megszűnt; igy egy pár perc alatt a szitán levő különféle fajsúlyú szemek határozottan elkülöní-

Next

/
Oldalképek
Tartalom