Zsámboki László szerk.: Péch Antal (1822-1895) kisebb munkái (A Bányászat, Kohászat és Földtan Klasszikusai 7., Miskolc – Rudabánya, 1993
A Pallas nagylexikona bányászati szócikkeiből
Bányatérkép föladata ; a bányatelek területén a íolszínen fekvő minden épületet, utat, árkot, folyót, s a különböző kulturnemeket a helyiség domborulatával és földtani szerkezetével együtt rajzban elötüntctni, továbbá híven felrajzolni a kivágott földalatti üregeket, folyosókat, vágatokat, és mindazt, amit bennök látni lehet, úgy, hogy a térkép áttanulmányozása után minden bányajárás nélkül oly pontosan fel lehessen ismerni a bánya viszonyait, mintha az ember a bányát bejárta volna. Péch Antal adott ki 1877-ben a térképek készítésére mintákat, melyek e föladatoknak tökéletesen megfelelnek. Szerinte minden bánya számára kell készíteni a) fólszinti térképet a terület földtani és domborulat! viszonyaival ; b) átnézeti térképet kisebb mértékben a bánya összes míveleteiröl : r) a folyosók és vágatok hü képét egyes szintenként külön-külön kell előállítani ; d) minél több keresztszelvényt kell szerkeszteni ; és e) minden egyes érre nézve a kivágott és lefejtett üregeket külön-külön lapon kell bemutatni ; és pedig valamennyi térképen különböző színekkel tüntetvén fel a különböző kőzetnemeket, I»KCH. Bányatized, a bányában termelt hasznos ásványok értékéből az államot megillető rész ; régi neve úrbér volt, és a termelés nyers értéke után fizettetett, most csak a tiszta haszonból kell fizetni a kőszénbányáknál 7°/ 0-ot. más bányáknál 5°/ 0-ot. L. Báin/aadó. PKCH.