Zsámboki László szerk.: Péch Antal (1822-1895) kisebb munkái (A Bányászat, Kohászat és Földtan Klasszikusai 7., Miskolc – Rudabánya, 1993

A tudományok haladásának befolyása a selmeczvidéki bányamívelésre

geket is sikeresen, legyőzni,, daczára annak, hogy termúuyeiiiek értéke folytouosau csökken. 1. A bányász munkájának elsü nehézségét a kőze t ke­ménysége okozta ; a mely kőzetbe belevághatta csákányát, abban aránylag gyorsan folyt a munka; de a mely kőzetről a csákány visszapattant, azt megmivelûi nem volt régebben más módja, mint lassanként-morzsánként letördelni, kivésni. Az ilyen vésett munkánál azután igen könnyen megeshetett, hogy a levésett érez érteke nem volt elegendő a megélhetésre, és a munkát abba kellett hagyni. Ez akadályon tűzzel segítettek, tapasztalván, hogy az eleven kőzet, ha erősen megmelegíttetik. szétrepedez: tüzet raktak a munkahelyre, és úgy irányították a léghuzamot, hogy a láng azon irányban nyaldossa a kőzetet, mely irányban elü­haladni akartak, ez eljárást sütésnek nevezték, és a tüzelő munkások a s ü t ő k voltak, vagy mint Nagybányán a XVI. században irtâk s \v t e ő k. ') A kőzet megtüzesedvén lepat­togott, és kihűlése után, ha a bányában megtisztult a levegő, részint már lepattogva találtatott, részint könnyen le volt ver­hető a munkahelyről. Ez eljárás még ujabb időkben is al­kalmaztatott olyan helyeken, hol a fa igen olcsó volt ; de elkerül­hetetlenül szükséges volt hozzá a légvezetés biztossága, külön­ben eltöltötte az egész bányát a füst, és igeu sok időbe kerülj mig a levegő ismét megtisztult. Selmeczen a sütés csak igen ritkán alkalmaztatott, mert az ércz-elöjövetel Selmeczen rendesen oszlopszerü, s így az egyes fejtési helyeknek hossza rendesen a mélység felé irá­nyulván a selmeczi bányák is lefelé irányuló zsákszerű üre­geket képeztek, melyekben mindig elég fáradságba került a légforgalmat annyira biztosítani, hogy a munkások akadály nélkül dolgozhassanak; ezért Selmeczen rendesen szüneteltek a kemény közetü munkahelyek, és csak akkor vétettek elő, ha a könnyebben fejthető pászták kifogytak. Hatalmas segítséget nyert e nehézségek legyőzésére a bányászat 1627-ben a repesztőpor alkalmazása által. ') Wenzel G. Magyarország bány. krit. tört. 419. lap.

Next

/
Oldalképek
Tartalom