Zsámboki László szerk.: Péch Antal (1822-1895) kisebb munkái (A Bányászat, Kohászat és Földtan Klasszikusai 7., Miskolc – Rudabánya, 1993

A Pallas nagylexikona bányászati szócikkeiből

Kisebb mennyiségek szállítása végett az akna torkolata mellé lóerővel hajtott göngörítót állítanak, melynek tengelye függőleges, a kötelek pedig az akna felett álló kötélkorongokon át nyúlnak le az aknába. A kötelek végére íxirzacs kokat vagy fabödönöket, tonnákat akasztanak, melyeket a bánya egyes szintjein a csatlósok megtöltenék és ha felhuzattak, az akna torkolatánál kiürítenek. A zsákok és gömbölyű bödönök vezeték nélkül járnak az aknában, de vannak négyszögű bödönök is, melyeket vezetékek között járatnak. Vizeróvel vagy gőzerővel hajtott szállító-gépeknél a kötéldob tengelye szintes. A lóerővel vagy vizkerékkel szállítás sebessége rendesen igen csekély és ritkán haladja meg az egy métert másodpercenkint. Gyorsabb a szállítás, ha a hajtóerőt egy vizoszlopos vagy gőzgép adja, különösen ez utóbbi esetben néha 8 —10 méternyi sebességgel szállítanak másodpercenkint a nagy mélységű aknákból. Természetes, hogy e célra az aknának tökéletesen biztosnak és vezetékkel ellátva kell lennie. Ilyen aknákban nem a szállító-edényt akasztják a kötélre, hanem egy állványt, u. n. kast csatolnak hozzá, mely mindig a vezetékek között marad és melybe az alsó szinten betolják a telt csillét, az akna torkolatánál pedig kihúzzák azt belőle és azonnal egy üresét állítanak belé. A kihúzott csillét azután a fölszinti pályán tovább szállítják, kiürítik s visszatolják az aknához, hogy vele a legközelebb feljövő telt csillét kicserélhessék. Az aknaszállítás ily módon rendkívül gyorsan végezhető, mert a csillék ki- s betolására a kasba 4 — 5 másod-